Lakner: A legmegdöbbentőbb, hogy olyan, mintha fel sem merült volna, hogy megoldhatnák a gyermekvédelem problémáit

A kegyelmi botrány óta már lassan két év eltelt, akár lehetett is volna egy pár dolgot csinálni a gyerekvédelemmel, amitől az egyrészt megjavult volna, nem is került volna annyiba, mint mondjuk irodaházak vásárlása a miniszterelnök vejétől. Másrészt politikailag is semlegesítené ezt az egész problémahalmazt, az, hogyha a gyerekvédelemben a saját funkciójának megfelelő változások történtek volna. Számomra tulajdonképpen az a legmegdöbbentőbb, hogy olyan, mintha ez a lehetőség eszük se sem jutott volna – mondta Lakner Zoltán a Reggeli személyben. Néhány tízmilliárd forintból, ami a költségvetés szintjén kis túlzással filléreket jelent, komoly változásokat elérni, és nagyon elkötelezett szándékot mutatni, hogy van egy változtatási igény a kormányzat részéről – tette hozzá.

Ez a palackból kiszabadult szellem, amit nem sikerült visszatömködni. Ott a kegyelmi botrány, a Zsolti bácsi ügy – amely maga az a néhány perces parlamenti felszólalás volt, amely valószínűleg lenullázott mindent, amit a Fidesz nyáron elért –, és a Szőlő utca a gyermekvédelem problémái állandóan visszatérnek, ami még azokban is, akik nem követik részletesen ezeket az ügyeket, kelthet egy olyan érzést, hogy miközben volt egy olyan kép, hogy ez a kormány el tud intézni dolgokat, ez folyton, harmadjára-negyedjére visszapattan, nem tudja megoldani – hívta fel a figyelmet a politológus. 

Jelenleg az a válasz, hogy odavezénylik ugyanazokat a fegyveres testületeket, amelyeknél szemmel láthatóan elakadtak ezek a nyomozások. Ezt most írásba adom bárkinek, hogy nem lesz megoldás sem a büntetésvégrehajtás, sem a rendőrség a kivezénylése – jelentette ki Lakner. Egyrészt komoly kételyeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy bármelyik rendelkezik olyan személyi állománnyal, amit most hirtelen oda tud terelni ezekbe az intézményekbe. Nincs meg ehhez a kellő létszám és nincs meg a megfelelő kompetenciával sem. Ennek, mint rendpárti üzenetnek lehet valamiféle lecsapódása, de semmit nem fog megoldani. Vagyis, a kormány számára sincs semmilyen garancia arra, hogy a választásig hátralévő öt hónapban ebből nem bukik ki újabb botrány, nem lesz újabb kör – mondta a politológus.

Ugye a 15 év kormányzásnak megvan az a hátránya, hogy nagyon nehezen tudod azt előadni magadról, hogy nem volt közöd semmihez. Ráadásul van egy eleve magát omnipotensnek és omnikompetensnek bemutató kormányzat, a tetején egy még inkább így felfestett miniszterelnökkel. Azt persze nem állíthatjuk, hogy például Orbánnak tudnia kellett arról, hogy kit neveznek ki megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de magáról az itthon kiépült rendszerről azt látjuk, hogy nagyon hierarchikus, mindig arra törekszik, hogy elvonja az autonómiát, ezek mellett nagyon nehéz úgy beállítani, hogy erről ne lett volna felső szintű politikai tudás – mutatott rá Lakner.

Machiavelli óta tudja a politikai filozófia, illetve a politikatudomány, hogy a hétköznapi értelemben vett erkölcsi kategóriák a politikára nem feltetlenül érvényesíthetők, tehát egy másik fajta alrendszer ez, aminek megvannak a saját játékszabályai, ebben az értelemben nem a morális megfelelési kényszer vezeti. Mégsem ilyen egyszerű a helyzet, minden olyan rendszerben amelyikben legalábbis választásokat tartanak, egy újraválasztásra törekvő kormánynak csak meg kell felelnie, legalább látszólag egyfajta morális elvárásrendszernek – mondta a politológus. Egy ilyen elvárásrendszer szükséges ahhoz, hogy valamilyen alapvető bizalom, hitelesség, valamilyen értékek által visszaigazolt legitimitása kialakuljon egy kormánynak. Ez egy fontos politikai tőke, amivel, ha rendelkezik egy kormányzat, akkor messzebbre el tud menni, ha pedig nem, akkor szűkebb a játéktere – magyarázta Lakner.

Ehhez még hozzájön, hogy Magyarországon eleve alacsony a közintézményekbe vetett bizalom és ez az utóbbi időben még tovább romlott. Az utolsó ilyen adatok, amiket láttam, azt mutatták, hogy nem túl nagy meglepetésre az állami média, a kormány és a parlament a legkevésbé bizalommal övezett intézmények. Ez egy rossz pozíció a kormány számára, a választásra úgy kell ráfutni, hogy valamekkora bizalmi tőkét fel kell halmozni, különben az emberek nem hiszik el az ígéreteket, nem is feltétlen hallják meg az azok tartósságára vonatkozó fogadkozásokat –mutatott rá a politológus. 

Lakner szerint a kegyelmi botrányból azt a következtetést vonhatták le Orbánék, hogy azt túl közel engedték magukhoz, sőt, gyakorlatilag magukra húzták azzal, hogy a miniszterelnök előállt egy Alaptörvény-módosítással. Ezért lehet most az a taktika, hogy minél távolabb tartsák maguktól az ügyet és rendpárti választ adjanak. A politológus szerint a hatalom tapasztalata az elmúlt húsz évből, hogy a kétmilliónál szélesebb, talán kétmillió-egyszázezres magszavazó tábor nagyon sok mindenről meggyőzhető. Az lehet a taktika a rendpárti válasszal, meg azzal, hogy a kommunikációs gépezet arra fordul rá, hogy a javítóintézetben bűnözők vannak, hogy ezt a tábort ne bizonytalanítsa el a botrány.

Az ellenzékieket nyilván tovább fűti az ügy, és hát azoknál, akiket bizonytalanoknak szoktunk címkézni – náluk ugye az okozza a bizonytalanságot, hogy érzékelik, hogy a helyzet nem jó, de nem tudják, hogy pontosan mi erre a megoldás –, őket ez a botrány-sorozat biztos nem fogja megerősíteni abban, hogy hát akkor maradjon a Fidesz. Pedig éppen őket próbálta visszaédesgetni magához a Fidesz az elmúlt hónapokban. Ráadásul a gyermekvédelem problémáira épp a már emlegetett botrányok, főleg a kegyelmi ügy miatt már érzékenyedtünk, ez már egyszer átment a társadalmon.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)