Kovács Gergely: A Lázár-féle rendelet után még átértelmezni se nagyon lehet a Turul-szobrot

Lázár János építési és közlekedési miniszter kezdeményezésére született egy rendelet, amely „nemzeti emléknek minősülő műemléknek” minősíti a Budapest XII. kerületében álló Turul-szobrot. „Megmondtuk: a Turul marad” – írta pénteken Lázár. Az Esti gyorsban megkérdeztük a kerület polgármesterét, Kovács Gergelyt, hogy mik az ő lehetőségeik.

Elmondta, eddig idegenes védelem volt a szoborral kapcsolatban, ők ezt tudták megtámadni, a kormányhivatalnak azt a döntését, amelyben ezt elfogadta. „Itt úgymond szerencsénk volt, mert elég sok eljárási hiba volt a történetben”. Eleve a tulajdonjogot nehezen tudták megállapítani, amit valóban nem volt egyszerű, mert mint kiderült, a XII. kerület parkolási cége a tulajdonosa ennek a turul szobornak. Egyébként nem raktak mögé semmifajta dokumentációt, amivel a védettséget igazolnák, amit azért kell, tehát amikor például a XII. kerület helyi védetté nyilvánít egy épületet, ott készül egy 150 oldalas dokumentáció a történeti múlttal meg mindennel, ezek hiányoztak, úgyhogy ez semmisítette meg múlt héten valamelyik szerv. Viszont akkor [Lázár kezdeményezésére] most már nem ideiglenes, hanem igazi védelem lesz.

Azt, hogy ezt meg tudják-e támadni, meg kell nézniük, „én most éppen a táborunkban vagyok, úgyhogy jövő héten tudjuk megnézni”, mondta, hozzátéve: nyilván, hogyha van rá lehetőség, akkor élnek jogorvoslattal, de meg kell vizsgálniuk, hogy van-e rá mód. Hozzátette, álláspontjuk továbbra is az, hogy a köztéri szobroknak valahogy tükrözniük kellene a közösségi értékrendjét, a történeti emlékezetét. És nyilván ennek a szobornak a megítélése, az elhelyezésének a körülményei, maga a helye, ahol van, amit formáz, illetve amik történtek a környéken, ezek miatt a körülmények miatt tényleg úgy gondolják, hogy a kérdésről a társadalmi párbeszéd nem zárható le pusztán jogi eszközökkel.

Úgyhogy szerinte megkérdezik a lakosokat, valamint remélhetőleg más kormány lesz majd 9 hónap múlva az országban, és akkor esetleg megváltoztatják ezt a döntésüket, illetve ők akkor tudják megtámadni ezt a most megszületett rendeletet, hogyha abban jogi tartalmi hiba van – közölte. Hozzáfűzte, messze nem a legfontosabb dolog ez a madár a kerületben, de az önkormányzatnak a helyi lakosság véleményét kell képviselnie. Szerinte ez heteken belül elindul, lesznek erről beszélgetések.

Azért nehéz a jelenlegi helyzet, mert ez a fajta védettség azt jelenti, hogy elvinni se lehet a szobrot, illetve az egész helyrajzi számra vonatkozik, tehát a térre meg talán még az utcák egy részére is mellette. Vagyis még az is eléggé nehezen megvalósítható most ebben a formában, amin gondolkodtak, hogy valahogy átértelmezzék a szobrot.

Vaddisznók a kerületben

Szóba került a beszélgetésben az is, hogy sokan félnek a vaddisznóktól a kerületben egy riport szerint. Kovács Gergely azt mondta, még nem tudták teljesen eldönteni, hogy mi legyen velük. Nem az erdő területén lévő vaddisznók vannak túlszaporodva, hanem amik a lakott területen élnek, és használhatjuk azt a szót, hogy élnek, mert az egyikbe tettek GPS-t, és kiderült, hogy már vissza sem megy a erdőbe. Ugye a locsolórendszerek, a puhább talaj, meg hát a több kaja, és hát igazából teljesen biztonságban vannak ott is, mert senki sem bántja őket. A XII. kerület lakott területén, nem az erdős részen csak az önkormányzat járhat el, a nemzeti park sem.

Régen az volt a megoldás, hogy néha összefogdosták a vaddisznókat, és elvitték a Pilisbe vagy valahová 50 kilométerre őket. Viszont sertéspestis van sok éve, ami azt jelenti, hogy élve nem lehet őket kivinni a kerületből.„És akkor most használhatok ilyen visszafogott szavakat, mint a gyérítés vagy a ritkítás, de elképzelhető, hogy végül ehhez kell folyamodnunk”. Vagy hátha elmúlik a sertéspestis nagyon hamar, és akkor megint lehet kivinni őket messzire. Mert amúgy tényleg rengetegen vannak, és bár nem csináltak még felmérést, hogy mik a pontos számok, de nagyjából úgy látszik, hogy a lakók fele fél tőlük, meg félti a gyerekét, viszont a másik fele a lakóknak meg úgy van vele, hogy „jaj de cukik, és nehogy bántsuk őket”. Megjegyezte: amikor Magyar Péterrel először beszélt tavaly nyáron, akkor neki is talán a harmadik mondata volt, hogy kellene valamit csinálni a vaddisznókkal, mert sokan vannak.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)