Korrupciótól tartanak Magyarék, ezért uniós revíziót kértek

A MOL maga is tett arról, hogy a bejelentés elérje a nemzetközi sajtót, miszerint mára hazánkba is érkezik a vezetéken szerdán beindított szállítmány. Ugyanakkor a hírek tálalják azt is, hogy tulajdonképpen már Orbán választási vereségével nyert ügye volt Ukrajnának, hisz Magyar Péter arra tett ígéretet, hogy nem akadályozza Ukrajna megsegítését. 

A Washington Post ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy mindkét ország a két vezető közti személyes rossz viszony miatt látta kárát – egyrészt a kölcsön elmaradásának, másrészt az energiaforrás elapadásának, s a tartalékok felélésének. 

A New York Times kiemeli, hogy a várakozásokat is meghaladóan rendkívül gyorsan, az új kormány hivatalba lépése előtt radikális változás történt a két ország, Magyarország és Ukrajna viszonyában. S persze megjegyzi azt is, hogy Magyarország és Szlovákia úgy blokkolták ezt a hitelkeretet, hogy nekik semmibe nem került volna, büdzséjüket nem terhelte volna és a jövőben sem fogja. Minden erre vonatkozó elemzés üdvözli, hogy Magyar Péter elsőre baráti hangot ütött meg, a New York Times tudósítói viszont hozzáteszik, egyelőre nem világos, hogy Magyar tágabb értelemben hogyan viszonyul majd Ukrajnához, mert ezen a konkrét segélyezésen kívül egyelőre nem nyilatkozott a hosszú távú támogatás biztosításáról. 

Noha végtelen az erről a politikai és gazdasági fejleményről hírt adó beszámolók sora, nem idézek több lapot erről, mert általában egy kaptafára készültek az írások, azaz pozitívak és bizakodók, hogy helyreáll Magyarország jó viszonya az Európai Unióval éppúgy, mint Ukrajnával. 

 

Az Euronews információi szerint Magyar Péter leendő kormánya felülvizsgálja az Orbán-kormány által Brüsszelnek felterjesztett 16 milliárd EUR-os SAFE tervet, az uniós büdzséből támogatandó magyar védelmi fejlesztésekre kért keretet, illetve annak tartalmát az esetlegesen beépített korrupció kockázatától tartva. Az Európai Bizottság nyitott erre, beleegyezett a kérés teljesítésébe, mielőtt megtenné a terv végrehajtásában következő lépést. Márpedig nem kis összegről van szó, az EU által a tagállamok számára lehívható 150 milliárd eurós keretből Magyarország tekintélyes summát, 16,2 milliárd EUR-t kapna, s ezzel még a franciákat is megelőzné hazánk. Az Euronews azt írta, hogy egy névtelenül nyilatkozó Tisza-párti forrás beszélt erről, részletezve azt, hogy alaposan át akarják nyálazni a terveket, hogy azok valóban egybeesnek-e a magyar haderő valós szükségleteivel, illetve a távozó kormányhoz esetleg köthető szálakat a korrupciós kockázatok felől is megvizsgálnák.

 

Thomas Regnier, az EB szóvivője pedig megerősítette nemcsak az értesülést, de azt is, hogy együttműködnek ebben a kérdésben a Tisza párt képviselőivel. Márciusban a csehek és a franciák tervét hagyta jóvá a bizottság, s tulajdonképpen már csak a magyar terv maradt hátra, egyedüliként. Az Orbán-kormány több sürgető üzenetet is küldött a bizottságnak a jóváhagyást kérve, de a bizottság rendre azt válaszolta, a terv nem áll készen a jóváhagyásra, revíziója még mindig tart.  Az ügyet ismerő magyar diplomaták szerint – legalábbis az Euronews ezt írja, a terv elfogadásának késleltetése mögött kifejezetten politikai indokakat látnak, szerintük a terv megfelelt a feltételeknek. Február óta viszont a bizottság hallgatott, nem reagált a megkeresésekre. A bírálók politikai blokádnak minősítették ezt a halogatást. A bizottság viszont visszautasította ezt az állítást, sőt épp fordítva volt, a bizottság az Orbán-kormányt kérte fel a terv felülvizsgálatára. A múlt pénteken két napra érkezett uniós bizottsági delegáció, élén a bizottsági elnök kabinetfőnökével, Björn Seiberttel tárgyalt a SAFE -tervről is a Tisza Párt vezetésével, noha az ebben illetékes uniós védelmi- és űripari főigazgató, Timo Pesonen nem volt jelen.

Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)