"Korpák és serpák közé keveredett" a távozó OBT-elnök

Kedden az Országos Bírói Tanács (OBT) rendkívüli ülésén tartott bizalmi szavazás után lemondott Szabó Péter elnök. A szavazást öt bíró kezdeményezte, mivel nem értettek egyet a kormánnyal kötött megállapodással. A kormánynak kiemelten fontos volt, hogy megszerezze a bírósági szervezetek támogatását az új igazságügyi reformhoz, mivel ha enélkül vinne végbe átalakításokat az igazságszolgáltatásban, akkor súlyos uniós forrásoktól esne el a jogállamisági eljárások miatt.

A bírák között azonban felháborodást keltett a megállapodás, a reformtervek láttán attól tartanak, hogy sérülne a függetlenségük, valamint zsarolást, politikai nyomásgyakorlást emlegettek, hiszen – noha erről hivatalosan nem volt szó, egy kiszivárgott beszélgetés szerint az egyetértéshez kötötte a minisztérium a régóta várt fizetésemelésüket.

A konkrét tartalomtól függetlenül is, maga a megállapodás módja: titkossága, gyorsasága, a társadalmi vitára bocsátás elmaradása aggasztja a bírákat, mindez közrejátszott abban, hogy az a benyomás alakult ki, ezen múlik a béremelés – mondta Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró a Reggeli gyorsban.

Önmagában nem lenne ördögtől való, hogy az OBT szentesít egy, a bíróságokkal kapcsolatos jogalkotás irányát meghatározó általános megállapodást – amennyiben lenne arra mód, hogy társadalmi vita után, egyenrangú félként vegyen ebben részt – véli Szepesházi, aki szerint Szabó nem vette észre idejében, hogy "korpák és serpák közé keveredett", alapvetően jószándékkal indulhatott neki az alkunak, csak közben tévesen mérte fel a bírák hangulatát, ami persze hiba volt.

Tartalmilag a reformtervben külön-külön olyan elemek szerepelnek, amelyek elfogadhatóak lehetnek egy demokratikus országban, ez a szokásos fideszes módszer Szepesházi szerint, az ügyvéd hangsúlyozta, hogy ilyenkor azonban ezeket az elemeket a mai magyar helyzetben kell értelmezni. 

Például, az, hogy az elnéptelenedő területeken több járásbíróságon is kellene ítélkeznie a bíráknak logikusnak, elfogadhatónak tűnik, ugyanakkor ha ezt a jogszabályt elfogadják, az könnyen szétzúzhat jól működő, önálló szakmai műhelyeket. Vagy például az, hogy 35 év felett lehessen valaki bíró szintén nem tűnik elvetemült ötletnek elsőre, több országban is életkorhoz kötik ezt, a gond az, hogy akiket emiatt be kell majd engedni a rendszerbe, azok félő, hogy "az állampárt belsősei lesznek" – magyarázta Szepesházi milyen aggályok merülnek fel.   

Az, hogy ilyen rendkívüli népszerűtlenségnek örvend, hogy az OBT csatlakozott a megállapodáshoz azt jelenti, hogy a következő időszakban, amikor a konkrét jogszabályok kerülnek terítékre, jó eséllyel háromszor annyira figyelnek majd a részletekre, egy jó értelemben vett izmozás indulhat el Szepesházi szerint.

Ami a fizetéseket illeti, vélhetően most mindenki kap egy nagyobb emelést, viszont – bár a részletek még nem nyilvánosak –, úgy tűnik, a kormány felszámolná azt az alapilletmény-rendszert, amely nem teszi lehetővé, hogy bizonyos, például a Kúrián dolgozó bíróknak nőjön a fizetése, úgy, hogy közben nem nő mindenki másé is, beleértve nemcsak a bírákat és más igazságügyi dolgozókat – mondta el Szepesházi.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.

Címlapi kép: Az Országos Bírói Tanács (OBT) alakuló ülése a Kúria épületében 2018. január 30-án. MTI Fotó: Mohai Balázs