Koncz: Újra kell gondolni a hazai mezőgazdaságot

A hosszú távú trendek megváltoztak: kiszámíthatatlanabb időjárás, vízhiányos időszakok és extrém hőhullámok jellemzik az éghajlatot. Koncz szerint a mezőgazdaság nem ragaszkodhat a megszokotthoz – új alapokra kell helyezni a teljes ágazatot, technológiában, termelési szerkezetben és vízgazdálkodásban egyaránt.

„Lehet ezzel vitatkozni, de nem érdemes – ezt mutatják a gyakorlati tapasztalatok, és ezt mutatják azok a meteorológiai adatok, amelyeket nézünk” – tette hozzá.

Nem elég tüzet oltani – rendszer kell

A jelenlegi központi beavatkozások jellemzően csak tüneti kezelések: "Amikor már nagyon nagy a baj, akkor zsilipeket nyitunk, és vizet öntünk keresztül bizonyos területekre – ez nem megoldás." Koncz szerint a változásokhoz szükséges az agrárkormányzat szerepvállalása is: nemcsak technológiákat kell átalakítani, hanem közös vízmegtartási, öntözési stratégiákra is szükség van.

A klímaváltozás egyik legérzékelhetőbb hatása, hogy egyre kevesebb növénytípus érzi magát biztonságban a magyar éghajlat alatt. A hosszabb tenyészidővel rendelkező fajták jobban ki vannak téve a nyári hőhullámoknak és aszályoknak – ezek kiváltására rövidebb tenyészidejű fajták, hibridváltás, új vetésszerkezet lehet a megoldás.

„Nem biztos, hogy ugyanazokat a növénytípusokat, ugyanazokat a hibrideket kell termelni” – mondta az elnök. Példaként említette, hogy a tenyészidő rövidítése csökkentheti a nyári kockázatokat, és az időjárásnak leginkább kitett időszakokkal való érintkezést.

A mezőgazdasági túlélés kulcsa a víz – márpedig az utóbbi években az is egyre kevesebb. Koncz szerint a talajvízszintek aggasztóan csökkennek, még olyan vízben gazdag térségekben is, mint a Csepel-sziget.

„Azt gondoltam, hogy két oldalról folyóval határolt területen nem lehet gond, de most már ott is pusztulnak ki a tuják – ez mutatja, mennyire mélyre süllyedt a talajvíz” – idézte saját tapasztalatait.

Az idei év megúszható volt – de csak épphogy

A 2025-ös tavasz kivételesen hűvös volt, ami lassította a párolgást és némileg enyhítette a csapadékhiány hatásait. „Ha olyan tavaszunk lett volna, mint a korábbi években, májusban 30 fokkal, most egészen máshogy nézne ki a kalászos gabonatermés.”

De az idei túlélés nem jelent megoldást. A hosszabb távú fenntarthatóság azon múlik, hogy mennyi vizet tud a talaj megtartani, és mennyit sikerül áthozni egyik évről a másikra. Koncz szerint ha a tartalékok elapadnak, egy kimaradó nyári zápor is már katasztrófát okozhat.

Hasonlóan nyilatkozott a Klubrádióban korábban Fleit Ernő vízgazdálkodási szakértő, aki szerint az öntözésre biztosított ingyenes vízhasználat önmagában nem oldja meg a problémát. Már tíz éve létezik egy asszálystratégia, de annak végrehajtása nem kezdődött el. Ő is azt mondta, ideje lenne radikálisan újragondolni az agrárstruktúrát.

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)