Kiss Ambrus: Két hét múlva dönt a bíróság Budapestről
29/05/2025 11:29
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Ha Budapest csődbe menne, az komoly gazdasági károkat okozna az országnak is. Nehéz elképzelni, mit tudna mondani a kormány a hitelminősítőknek vagy a befektetőknek: hogy olyan rossz állapotban van a gazdaság, hogy csődbe ment a legnagyobb város vagy, hogy nincs baj, a bedöntésnek politikai okai vannak? Egyik sem hangzik jól – mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Reggeli gyorsban.
Elindítottunk egy azonnali jogvédelmi eljárást, azt sikerült megakadályozni, hogy a MÁK végrehajtói májusban leemeljenek 10,2 milliárd forintot. A bíróságnak még 14 napja van, hogy döntsön a keresetünkben – mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Reggeli gyorsban. Vagyis, továbbra is nyitott kérdés, két hét múlva nem kell-e átállni "horrorforgatókönyvre", akkor születhet olyan döntés, amely alapján legalábbis átmenetileg elvehetik a pénzt a fővárostól.
Ha a főváros ellen dönt a bíróság, akkor nem látjuk biztosítottnak, hogy év végéig vissza tudjuk fizetni a folyószámla hitelünket, hogy 2026-tól teljesíteni tudjuk a banki kötelezettségeinket. Az, hogy meddig működnek a közszolgáltatások, attól függ, hogy meddig tudjuk a fővárosi cégek dolgozóinak bérét kifizetni, ők nem szenvedhetnek kárt.
Nehéz elképzelni mi a kormány szándéka, hivatalos kommunikációs csatorna már 2022 óta nem működik a kormány és a fővárosi vezetés között. Nehéz elképzelni a vágyott gazdasági ugrást úgy, hogy Budapest, ahol a GDP 36-37 százaléka termelődik összedől, nem tud úgy nőni a gazdaság, hogy a főváros becsődöl, nem működnek a közszolgáltatásai – mutatott rá a főigazgató, hozzátéve, ez az ország hitelminősítését is negatívan befolyásolná. Mellesleg mit tud mondani egy ilyen helyzetben a kormány a külső szereplőknek, például a befektetőknek, hogy olyan rossz állapotban van a gazdaság, hogy csődbe ment a legnagyobb város vagy, hogy nincs baj, a bedöntésnek politikai okai vannak? Egyik sem hangzik jól – magyarázta Kiss.
A főigazgató hangsúlyozta, ennek az adónak már semmi köze a szolidaritáshoz. Eredetileg, elméletben ezzel a relatív "gazdagabb" önkormányzatoktól irányítanának pénzt a kevesebb lehetőséggel rendelkezőknek, csakhogy ezek nincsenek megcímkézve, nem célzottan érkeznek, egyszerűen csak belefolynak a központi költségvetésbe. Ráadásul Budapest esetében a 2019-es választások előtt a szolidaritási adó a város legnagyobb bevételének számító iparűzési adó 3 százalékát tette ki, addig az ellenzéki győzelem utáni években ez 31 százalékra ugrott. Nem lehet nem látni a politikai motivációt – mondta Kiss.
Nem csak Budapest élte fel a tartalékait, más önkormányzatok is hasonló helyzetben vannak, vagy ide juthatnak egy-két év alatt, pártállástól függetlenül – tette hozzá a főigazgató.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. május 29., csütörtök 8:17
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János