Kis-Benedek: Az üzemanyag árát a kormány határozza meg, millió eszköz van ehhez a kezükben

Kis-Benedek Józsefet annak kapcsán kérdeztük, hogy Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után újra kiállt Magyarország orosz energiafüggősége mellett, amikor azt mondta: Az iráni-izraeli háború eszkalálódása Magyarországra is kihat. Megtesszük a szükséges lépéseket, hogy garantáljuk Magyarország békéjét és biztonságát -  jelentette ki Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülése után. Közölte, három veszéllyel kell szembenéznie Magyarországnak az izraeli-iráni konfliktus nyomán: a terrorfenyegetettséggel, a migrációs nyomással és az energiahordozók árának emelkedésével. Utóbbi kapcsán közölte, Brüsszelnek most "le kell vennie az orosz energia árának szabályozására vonatkozó tilalmakat."

Kis-Benedek József azt mondta, “biztonságpolitikai intézkedéseket nem kell bevezetni, de gazdasági intézkedésekre szükség lehet. Ám az üzemanyag árát a kormány határozza meg, millió eszköz van ehhez a kezükben. A háborús konfliktus alatti időszakot le lehet küzdeni, kérdés, hogy mi a kormány szándéka. Hogy olcsóbb legyen az üzemanyag vagy ebből is politikai haccacárét csinál. A Védelmi Tanács tud hozni gazdasági intézkedéseket, amely az ország biztonságát érinti”.

A Hormuzi-szoros kiemelt szerepéről már több alkalommal írtunk, de emlékeztetőül: 

A Hormuzi-szoroson keresztül halad a világ tengeri olajkereskedelmének kb. 20%-a – napi 15-20 millió hordó nyersolaj.

Ez a szűk vízi útvonal köti össze a Perzsa-öböl országait (Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar) a nyugati és ázsiai piacokkal. A legtöbb Perzsa-öböl menti állam olaj- és gázexportja szinte teljes mértékben ezen az útvonalon keresztül történik.

A szoros mindössze kb. 30-40 km széles, de hajózható része csupán 2x3 km, irányonként. Iránnak katonai jelenléte és partvonala van a szorosnál, és többször fenyegetőzött annak lezárásával (akár aknákkal, akár rakétákkal). Egy esetleges iráni válaszcsapás vagy tengeri incidens esetén a biztosítótársaságok, hajótársaságok, kereskedők azonnal reagálnak, leállásokkal, áttereléssel, magasabb árakkal.

Geopolitikai szempontból a világ összes nagyhatalma érintett. Az USA-nak állandó haditengerészeti jelenléte van a térségben, pont a Hormuzi-szoros védelme miatt. Kína és India a Közel-Kelet olajának egyik fő felvevőpiaca – ők is érzékenyek a szállítási zavarokra. Emellett a nyugati szövetségi rendszer (NATO, EU) energiapolitikájára is azonnali nyomást gyakorolna egy blokád vagy katonai incidens a szorosban.