"Kinn is vagyok, benn is vagyok"
17/02/2024 11:55
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Kamaszrajongástól legendaátírásig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Rácz Ráchel színháztörténésszel beszélgettünk közösségi emlékezetről, annak javítgatásáról és megőrzéséről; missziós ismeretterjesztésről; a sztereotipizált hatvanas évekről; szenvedéllyé vált kutatásról; és még az is kiderült, mi az összefüggés Adele és Ruttkai Éva között.
Az elmúlt hetekben több szempontból vizsgáltuk a nosztalgia természetét. Az is a kutatásunk tárgya lett, hogy a gyorsabban és eseménydúsabban pergő élet vajon még több nosztalgiázásra alkalmas emléket eredményez-e majd, vagy a történések felületes megélése ellehetetleníti azt a szintű átélést, amely a későbbi nosztalgiázáshoz szükséges.
Tisztáztuk, hogy emlékeink megőrzése az alapja a nosztalgiának, de felvetettük a kérdést, hogy talán mások emlékei is kiindulópontot jelenthetnek. Ha valaki már feldolgozta, és megmutatta, valamilyen módon levetítette a saját emléktárát, akkor abból, valamiféle ál-nosztalgiát épít az agyunk, ha érzékeli a témára vonatkozó fogékonyságunkat. Talán vágyakozunk is oda, abba a korba, hiszen csak kilúgozott, mások által elmesélt változatát ismerjük. Rácz Ráchellel az előző héten már elkezdtünk beszélgetni arról, miért és hogyan szeretett bele a hatvanas évekbe. A 262. epizódban innen folytattuk, hogy eljussunk ennek a szenvedélyből lett kutatómunkának az eredményéig, amely által már nem csupán a színháztörténész gazdagodik.
Rácz Ráchel elmondta, a két háború közötti időszakra, de még a hatvanas évekre is jellemző volt a skatulyázás. Még Ruttkai Éva is belekerült sokszor a bájos pisze kategóriába, ami nem hagyott neki nagy mozgásteret, vagy éppen – bár joggal, tette hozzá – színészkirálynőnek nevezték, ami eltávolította a közönségtől. Pedig ős is és Latinovits Zoltán is, az elmondások szerint a magánéletben nagyon is közvetlenek voltak. Színháztörténészünk tehát skatulyákból lapokat hajtogat, méghozzá tiszta lapokat, hogy Ruttkai Éva történetéről lekapargatva a ráragadt pletykákat és feltételezéseket, újrafogalmazza a legendás színész életét és munkásságát. Egy olyan változatot írjon meg a sztoriból, ami a lehető legközelebb van az igazsághoz. És ami sejthetően sokak számára egy egészen új Ruttkait mutat majd be.
Négy éve tart Rácz Ráchel kutatómunkája, és reményei szerint hamarosan könyv lesz írásából. Az emlékek megőrzése, annak egy új generáció számára elérhetővé és érthetőbbé tétele valódi misszió a számára. A beszélgetésből kiderült, hogy a színháztörténész bízik abban az új irányban, amelyet az általa megkérdezett színészek prognosztizáltak. Természetesebb jelenlétet, amolyan nagybetűs csendet szeretnének behozni a színházba. Ez nem csupán szakmai szempontból fontos, hanem a megváltozott nézői réteg számára is, tette hozzá a kutató, hiszen a művészek tisztább, sallangmentes megismerése, hozzásegíthet a fals legendák kiszűréséhez, a skatulyázás rossz szokásának csökkentéséhez.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Fortepan
2024.02.14., szerda 15:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Timár Ágnes