Kijev óriási engedményt tesz a magyaroknak a keretmegállapodással

Beata Balogova, az Európai Sajtódíj igazgatótanácsának szlovák tagja a brit Guardianben a most lezajlott díjkiosztó kapcsán írta meg, hogy ismét megerősítést nyert: a köz érdekét szolgáló újságírás a demokrácia védőpajzsa. Véleménycikkének címében Orbántól indul el: az Orbán-féle médiaszenny még Magyarország határain túl is megmérgezett, de szerencsére a félelem nélküli, tényeken alapú újságírás ennek ellenére nem szűnt meg. S nemcsak arról ír, miként öntött a magyar médiába és agytrösztökbe Orbán több millió eurónyi állami forrást, hogy illiberális propagandáját szolgálják, de azt is, hogy keze és hatalma egészen Szlovákiáig elért, ahol ugyanezt a gyakorlatot folytatta, mert a pénz nem számított. S ezek a birodalmak, most – pénz híján – Orbán szeme láttára dőlnek össze. Balogova meggyőződése, hogy a független sajtó pályázatok, támogatók nélkül nem tud fennmaradni, s ebben nem mellesleg az újságolvasóknak is óriási szerepe van. S a független sajtó csak akkor tud fennmaradni, ha a támogatók felismerik, hogy befektetésük a társadalom józanságát garantálja. A szakember felveti a kérdést, vajon 10 év múlva is több forrásból fognak-e dolgozni az újságírók? Vagy megtanulják egy-egy Instagram posztra redukálni a tartalmat? Esetleg a promptolás mestereivé válnak és az AI egy kaptafára írja majd a színtelen-szagtalan cikkeket? Ezek a kérdések most dőlnek el, a támogatások függvényében.

A CNN vasárnapi, GPS című műsorában Fareed Zakaria műsorvezető az orosz-ukrán háború kapcsán Európa szerepének megerősödéséről beszélt, amiben szerinte része volt Orbán Viktornak is, aki a választások elvesztésével lehetővé tette az Európai Unió számára, hogy ismét 90 milliárd eurós programmal támogassa a háborúban álló országot. Ahogy fogalmazott, az Európai Unió megszabadult Orbán obstrukcióitól azzal, hogy utóbbi elbukta a választást. Egyébként pedig véleményét arra a gondolatmenetre fűzte fel, hogy ugyan Oroszország továbbra is jelentős katonai erő, az elmúlt hónapokban Ukrajna több területen javított a helyzetén, különösen a drónok háborújában, az orosz logisztikai célpontok elleni támadásokban előnyt szerzett. A háború dinamikája most Ukrajna számára lett kedvezőbb. Zakaria élesen bírálta Donald Trumpot eddigi Ukrajna diplomáciája miatt, aki az oroszok felé hajlott és inkább Putyinnak tett engedményeket, mint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Viszont a jelenlegi helyzetben Trump számára lehetőség nyílna Ukrajnát győzelemhez segíteni, ami az ő számára is győzelmet jelentene – éppen akkor, amikor Iránnal nem tud zöldágra vergődni – véli Zakaria, akinek gondolatai megjelentek a Washington Postban is.

Újabb haladékot adott az amerikai kormány a Molnak a szerb NIS olajcégben szerezhető tulajdonrész megvásárlására – számolt be a Reuters hírügynökség. A még tavaly novemberben amerikai szankció alá került cég orosz tulajdonhányadnak, az 56,15 százalékos részvénypakettnek a megvásárlásáról van szó. A kitolt határidő bő egy hét mindössze, az ügyletet június 16-ig kellene tető alá hozni az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonelemeket kontrolláló hivatala szerint. Állítólag a tranzakció végleges dokumentálására kell várni. A Mol egyszer már kéthetes halasztást kért, aminek határideje június 6-án, szombaton járt le.

Az uniós pénzek hazahozatalának sikerét és a 11 pontos ukrán-magyar keretmegállapodás hátterét világítja meg a Kyiv Post írása, noha a pénzek feloldásának semmi köze az Ukrajnával elméletileg megszületett megállapodáshoz. Az írás legfőbb aggálya, hogy az unióval most megalapozott jó viszony korántsem jelenti, hogy vétóival ne akadályozhatná meg adott esetben a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozását. Ugyanakkor Magyar határozottan kijelentette, amennyiben Ukrajna a saját törvényeiben szentesíti a kárpátaljaiak kisebbségi jogait, emellett pedig az uniós csatlakozási fejezetbe is beilleszti azokat, akkor lehet szó magyar részről Ukrajna uniós tagságának a támogatásáról. Mindezek teljesítésével Ukrajnának óriási engedményeket kell tennie, amit talán a magyar fél nem is lát át. Egy példát hoz fel erre az írás, olyan ez, mondja a lapnak a magyar elemző, Héjj Dominik, mintha Németország most azt kérné a lengyelektől, hogy az Opole régióban (1945 után kellett átadnia Lengyelországnak) élők a kisikolától kezdve egyetemig olyan parallel iskolarendszert alakíthassanak ki, amelyben csak németül tanulhatnának, lengyelül nem is kellene. Márpedig ez a társadalmon belül egy párhuzamos társadalmi rendet szülne. Ennek megfelelően kellene értékelni azt, amire most igent mondtak az ukránok Magyar Péternek, megadva magukat ezzel a kényszerítő körülményeknek.

A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)