Magyarországon Ukrajna-politikájában csak félfordulat történt Orbán távozásával
3/06/2026 07:29
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A magyar kormányfő által mondottak közül a Frankfurter Rundschau azt az ígéretet tartotta a leghangsúlyosabbnak, hogy Budapest becsületes és megbízható partner lesz Európában, és hogy miközben ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindig mindenben egyet fognak érteni, Magyarország öncélúan nem fog a vétó eszközéhez nyúlni.
Friedrich Merz német kancellár teljes támogatásáról biztosította Magyar Péter miniszterelnököt abban a törekvésében, hogy visszavezesse hazáját Európa közepébe – emeli ki a Frankfurter Rundschau a két vezető tegnapi berlini sajtótájékoztatójáról szóló beszámolójában. A magyar kormányfő által mondottak közül a lap azt az ígéretet tartotta a leghangsúlyosabbnak, hogy Budapest becsületes és megbízható partner lesz Európában, és hogy miközben ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindig mindenben egyet fognak érteni, Magyarország öncélúan nem fog a vétó eszközéhez nyúlni. „A tárgyalásokban hiszek” – idézi a Rundschau az új magyar miniszterelnököt.
A beszámoló ugyanakkor megállapítja, hogy az Ukrajna-politikát illetően magyar részről csak félfordulat történt Orbán Viktor távozásával: az új miniszterelnök megerősítette, hogy kormánya továbbra sem fog fegyvereket vagy katonákat küldeni Ukrajnába. Ezen túlmenően az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltétele magyar részről az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogainak a biztosítása.
Félfordulat Oroszországgal szemben is
A Frankfurter Rundschau külön elemzést is közöl az eseménytudósítás mellett, és abban megállapítja, hogy nem csupán az ukrán vonatkozásokat illetően, hanem más külpolitikai kérdésekben – így például az Oroszországgal folytatott energiakereskedelem ügyében – is csupán félig váltotta be a magyar vendég a vele kapcsolatban táplált reményeket. Az elemzés ugyanakkor felhívja a figyelmet arra: Magyar Péter szerint Kijevvel az egyeztetések jól haladnak, és akár a jövő héten létrejöhet a megbeszélése Volodimir Zelenszkijjel.
A német publicista mindenesetre megjegyzi: a nemzetközi látogatások során gyakran már a formai keret is utal az érdemi tartalomra – márpedig Olaf Scholz 2022-ben, amikor Orbánt fogadta, csupán három szál katonát állított ki díszőrség gyanánt a kancellári hivatal elé, most viszont Merz teljes létszámban odarendelte a központi katonazenekart.
Ukrajna mellett Moldova is megkezdhetné a hivatalos uniós csatlakozási tárgyalásokat
A Politico eközben úgy értesült brüsszeli diplomatáktól, hogy magyar tisztségviselők jelezték: az a szándékuk, hogy felhagyjanak az ukrán uniós csatlakozási törekvések ellenzésével. Ez – írja a portál – Ukrajna mellett Moldova számára is lehetővé tenné, hogy az elkövetkező napokban megkezdhessék a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat.
A Politico úgy tudja, hogy ennek már tervezett helyszíne és dátuma is van: az első úgynevezett klaszter – vagyis egyeztetésre váró témacsoport – ügyében e hónap 15-én Luxembourgban ülhetnének össze kormányközi értekezletre. Kijev és Chisinau egyszerre nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, és Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy Moldova ügyében is csak akkor lehetséges az előrelépés, ha Ukrajna is zöld jelzést kap.
Azt a Politico diplomáciai forrásai sem állítják, hogy Ukrajna ügyében az eddigi, még az Orbán-kormány által politikai irányvonallá tett magyar ellenkezés már okafogyottá vált volna. Azt viszont igen, hogy hétfőn szakértői szinten magyar-ukrán egyeztetés volt, és azt követően érkezett magyar részről a vétótól való elállás szándékára utaló jelzés.
A tagországoknak az EU-hoz akkrediutált nagykövetei e hét végig véglegesítik álláspontjukat az ukrán és moldovai első klaszter megnyithatóságát illetően, miután Ukrajna előterjeszti saját belső reformterveit, és kifejti álláspontját a kisebbségi kérdésben.
Új korszak a Moszkva-barát Orbán után?
A Reuters hírügynökség – Magyar Péter berlini látogatásáról szóló tudósításában – szintén azt emeli ki, hogy az új magyar kormányfő kész arra, hogy a Moszkva-barát Orbán után új korszakot nyisson, és derűlátó abban a tekintetben, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogairól folyó, technikai jellegűnek minősíthető tárgyalások még a héten lezárhatók, és a jövő héten meg tudják tartani a találkozót Zelenszkijjel.
A lengyelek már kaptak uniós biztonsági pénzt
Végül egy másik, de azért azt eddig tárgyalt kérdéskörtől nem túl távol eső téma: az EurActiv brüsszeli portál egyik cikkéből kiderül, hogy Lengyelország lett az első olyan uniós tagállam, amely az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz – angol rövidítéssel SAFE program – keretéből védelmi célokra fordítható, kedvezményes kamatozású kölcsönhöz jutott. A lengyelek összesen negyven szerződést írtak alá, amivel 6,6 milliárd eurót vehetnek fel, a számukra előirányzott, összesen 43,7 milliárd eurós keretből.
Ilyen uniós pénzekre 19 tagállam pályázik. Varsó igényelte a legtöbbet, a sorban pedig Bukarest, Budapest, Párizs és Róma következett – hangsúlyozom, nem a megajánlás, hanem az igénylés szintjén. Brüsszel már mindenkinek az igényét jóváhagyta, kivéve a még az Orbán-kormány által kért 16 milliárd eurót.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2026.06.03., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János