Kármán András: A növekedés újraindítása központi kérdés lesz a következő időszakban

A kijelölt pénzügyminiszter-jelölt szerint a növekedés újraindítása központi kérdés lesz a következő időszakban. Ehhez teljes gazdasági irányváltásra van szükség, aminek három fontos része lesz: a termelékenység növekedésére alapozott modell, a jelenleginél kiszámíthatóbb szabályozási környezet és egy kiszámítható makrogazdasági pálya, ami lehetővé teszi majd az euró bevezetését, idézte a meghallgatás legfontosabb kijelentéseit a telex. 

 "Az elmúlt években a magyar gazdaság az EU-s és térségbeli országoktól leszakadt, az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságpolitikára épült, nőtt a foglalkoztatottság és az ipari beruházások száma is, de összességében ez egy összeszerelő-üzem modell volt" - értékelte a jelenlegi helyzetet. Ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési zsákutcából kiverekedjük magunkat, a kormánynak újra kell gondolnia az irányokat. Kármán három pillért nevezett meghallgatásán: a termelékenység növelését, a képzett munkaerő megteremtésért, illetve a nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív kis- és középvállalkozásokat.

 

 Kármán András pénzügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2026. május 12-én. MTI/Balogh Zoltán

 

 

Az államnak többet kell a mostaninál humánerőforrásra fordítania, oktatásra, képzésre, egészségügyre. Ezek nélkül nincs felzárkózás. Viszont ezeknek a hatásai csak évek múlva fognak jelentkezni, addig is szükség van a kiszámítható gazdasági környezetre.Vissza kell szerezni a piaci szereplők bizalmát, a szabályozási környezetet kiszámíthatóvá kell tenni. Olyan üzleti klímát szeretnének megteremteni, ami vállalkozás- és befektetőbarát, valamint kiszámítható. Ahhoz, hogy ez megtörténjen elengedhetetlen a jogbiztonság, a kiszámítható szabályozási környezet, a visszamenőleges jogalkotás tilalma és az, hogy legyen elegendő felkészülési idő a szabályok változására.

A pénzügyi tárca leendő várományosaként tarthatatlannak nevezte, hogy tavaly 46-szor módosította a kormány a költségvetést, 2200 milliárd forintról döntött a kormány a parlamenti jogköröket felülírva egyedi kormánydöntéseken keresztül. Úgy fogalmazott: az előző kormány nem átlátható módon költötte az adófizetők pénzét. 

Szakítanak az eddigi hagyományokkal és a 2027-es költségvetést ősszel fogják benyújtani, október végén, amikor már reálisabban fogják látni az állapotokat, megfelelő tartalékkal számolnak az új költségvetés létrehozásakor. Növelni fogják a költségvetés átláthatóságát, a kiadások szerkezete szerint fogják strukturálni az adatokat.Csökkentik a vállalkozások adminisztrációs terheit, visszavezetik a katát, a vállalati adózásban megszüntetik azokat a torzításokat, amik egyes szereplőket előnyhöz juttatnak.

Képviselői kérdésekre is válaszolt a miniszterjelölt. Többek között. az adókedvezmények sorsáról, a 13. és 14. havi nyugdíjról faggatták. A családtámogatási és lakástámogatási kedvezményeket megtartják, ezeken nem akarnak változtatni, de a kedvezményrendszer egyoldalú, azok nem kapnak elég támogatást, akik a legjobban rászorulnának, mondta Kármán. Ezért fontos a családi pótlék megduplázása, arról is beszélt, hogy a saját jövedelmünkhöz képest keveset költünk nyugdíjra, mert míg az átlagnyugdíj 2010-ben az átlagkereset 75 százaléka volt, ma 50 százalék körül van. Nagyobb probléma, hogy elszakadtak egymástól a nyugdíjak, megemelik a nyugdíjakat úgy, hogy 120 ezer forintnál kevesebbet senki sem kaphasson és bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

Az adók átszervezéséről azt mondta, legnagyobb teher az adminisztráció, folyamatosan változnak az adószabályok és a vállalkozások nem kapnak elég időt az átállásra. Kitért a vagyonadóra is, amely szerinte nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír, mivel Magyarországon a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása az EU-ban, 2028-tól vezethetik be. Nem lesz effektív teher az érintettek számára, mert az adóhivatal el tudja végezni az adó megállapítását. Aki az 1 milliárd forintos küszöb fölé kerül, kap adótervezetet, amit az alany módosíthat, a NAV pedig a központi adatbázisokat fogja használni. „Ezzel a lakosság döntő többségének nem lesz feladata.” 

Az Állami Számvevőszékről azt mondta, nagyon kevés tanulmányt, feljelentést látott az ÁSZ részéről, pedig az ÁSZ feladata lett volna a közpénzek elköltésének felügyelete. Ezért a szembenézés az ÁSZ esetében is elkerülhetetlen, és ennek lehetnek személyi következményei, de a részletekbe nem ment bele. 

A bizottsági meghallgatáson bemutatta egyik leendő államtitkárát, Barabás Gyulát, aki az államháztartásért fog felelni. Barabás Gyula közgazdász, az elmúlt közel 20 évben az OTP-nél dolgozott, korábban kollégák voltak a Magyar Nemzeti Bankban. Kilenc igennel és két tartózkodás mellett végül támogatta a bizottság Kármán miniszteri jelöltségét.