Karácsony a Pride-on: Bocs, de nem úgy néztek ki, mint akik be vannak tiltva
28/06/2025 18:14
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Steiner Kristóf műsorvezető szerint ez minden idők legnagyobb Pride-ja: mikor elkezdődtek a beszédek a Műegyetem rakparton, a tömeg vége még a Madách téren volt. "Jó nagy fityiszt mutattatok a pöffeszkedő, gyűlölködő hatalomnak" – mondta Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint a mai Pride üzenete világos: "nincs hatalmuk felettünk".
A Budapest Büszkeség menetének hatalmas tömege még jó eséllyel nem ért a színpad elé, amikor elkezdődtek a beszédek. A Pride-ról szóló eddigi két cikkünket ITT és ITT találják.
„Van egy egység, ami a szeretetről, a békéről, az egyenjogúságról és a kézfogásról szól, ezt még onnan fentről is lehet látni” – kezdte a Műegyetem rakparti színpadon Lilu, a Budapest Büszkeség menet egyik műsorvezetője. Mint mondta, az [a miniszterelnöki] üzenet, hogy „ne bajlódjanak a szervezéssel”, meghozta eredményét, mert akkora tömeg vonult fel, amire legvadabb álmaikban sem számítottak. „Ne számoljunk, csak örüljünk egymásnak” – tette hozzá, elsütve egy utalást Rákay Philip egykori Kossuth téri kétmilliós „becslésére” is.
Majd Wolf Kati énekelt két számot, közben megemlítette, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválon képviselte évekkel ezelőtt Magyarországot, és ott nagyon jó csapatra talált. Ebben a társaságban sokan tagjai az LMBTQ-közösségnek is, velük vállal szolidaritást. Elmondása szerint erre nem csak akkor van szükség, amikor „buli az élet”, hanem akkor is, ha nehézség éri őket. A szeretet és a szerelem mindenkié – tette hozzá.
Minden idők legnagyobb Budapest Pride-ja
Steiner Kristóf, a másik műsorvezető szerint ez minden idők legnagyobb Budapest Pride-ja. Valamivel 6 óra előtt azt mondta, hogy a tömeg vége még a Madách téren van. „Köszönjük szépen az arcfelismerő kameráknak, hogy ilyen fantasztikus képeket csinálnak rólunk” – tette hozzá. „Ha bárki azt gondolta volna, hogy egy Budapest Pride felvonuláson bármi olyan történik, ami árt egy gyereknek, akkor baromira bebizonyítottuk, hogy ennek az ellenkezője igaz. Ezt a gyerekvédelem nevében jó látnia a gyerekeknek.” Lilu ezután arról beszélt, hogy itt szeretet, béke, nyugalom, hazaszeretet, tolerancia, szolidaritás van.
A főváros azok mellé áll, akiktől el akarják venni a szabadságot
„Jó estét, Pride, jó estét, szerelem! Hát bocs, de nem úgy néztek ki, mint akik be vannak tiltva, hanem úgy, mint akik egy nagy fityiszt mutatnak a pöffeszkedő hatalomnak!” – kezdte beszédét Karácsony Gergely főpolgármester, miután külön köszöntötték az európai vendég politikusokat, diplomatákat, városvezetőket. „Az üzenet világos: nincs hatalmuk felettünk” – intézte szavait már a kormányhoz. A történelemből tudjuk, hogy mindig van olyan hatalom, amely megpróbálja betiltani azokat, akik máshogy éreznek, máshogy szeretnek, de ezeknek a hatalmaknak van egy közös vonásuk: megbuknak. Ma van a magyar szabadság napja (bár elfelejtette a kormány), az orosz csapatok kivonulására emlékezve, és ha már ők elmentek, nem kellenek helyettük Putyin követői. "Ruszkik haza" – skandálta a tömeg válaszul. A főpolgármester szerint vagy együtt vagyunk szabadok, vagy egyikünk sem az.
Akkor beszélhetünk gyermekvédelemről, ha a gyerekeket nem attól akarják megvédeni, hogy önmaguk lehessenek, hanem a gyűlölködéstől – mondja Karácsony, aki szerint főpolgármesterként kötelessége ma a színpadon állni. Köszöntötte az első Pride-ozókat, az ő jelenlétük azt üzeni, hogy nem tűrik meg, hogy a hazánk kirekesszen egy kisebbséget. „Az emberi méltóság védelme az önzés ellentéte, az önzéssel szemben nagyvonalúnak kell lennünk” – mondta Karácsony, aki szerint toleránsnak kell lenni az ország legnagyobb kisebbségével szemben is, akik alatt a kormánypárt támogatóit érti.
A nemzet fővárosa azok mellé áll, akiktől el akarják venni a szabadságot, legyen szó civilekről, újságírókról, vagy éppen Ukrajnáról – fogalmazott Karácsony. Ezért sarc, kivéreztetés jár, de az igazság és a jog az ő oldalukon áll, a lakossággal közösen pedig le lehet győzni a Budapest-ellenes politikát. „Budapest marad Európával és látjátok, Európa is velünk van” – köszönti a főpolgármester a vele egy színpadon álló kollégáit. „Ezen a napon Budapestet Európa fővárosává tettétek” – szólt a tömeghez.
Karácsony azt kérte a résztvevőktől, fogják meg egymás kezét, mert a gonoszságot legyőzi a megértés, a gyűlöletet a szeretet. „Ahogy egymással bánunk, az a hazánk, éljen a szabadság, éljen a szerelem, éljen Budapest” – zárta beszédét. A főpolgármester végül megköszönte a rendőrség munkáját is, abban, hogy szabadon ott lehetnek, megtapsoltatta az egyenruhásokat a résztvevőkkel.
De sikerült (betiltani)?
Zsirka Hella transz aktivista, a Háttér Társaság vezetője arról beszélt, hogy transz emberként milyen megkülönböztetéssel, előítéletekkel és gyűlölettel kellett szembenéznie már gyerekkorától kezdve. Kitért arra is, különösen fájdalmas volt, hogy az emberek elhitték a politikusok által szított gyűlöletet, amely jogfosztáshoz vezetett, ez a folyamat pedig azóta is tart. Számára az aktivizmus jelentett kiutat, majd segítséget kért és idővel megértette, hogy lehet dühösnek lenni többek között akkor, amikor a fizikai egészségét veszélyezteti a transzokkal szemben kirekesztő egészségügyi rendszer, amikor szerető, azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe, amikor betiltják a nem- és névváltoztatást. Szerinte a transz emberek elleni gyűlöletkampány mögött álló politikusokat „marhára nem érdekli”, hogy mi történik a transz emberekkel, ahogyan a roma emberek és a családon belüli erőszak áldozatainak sorsa sem. „Nem lovak, nem poloskák, hanem emberek vagyunk, gondolkodó, érző tagjai a társadalomnak” – mondta. Beszéde végén feltette a kérdést: „De sikerült betiltani? Mert szerintem nem”.
Hernádi Judit azzal kezdte: „ez hihetetlen. Én megírtam a szövegemet, de látva titeket, ezt a hihetetlen embertömeget, eszembe jutott 1989” – kezdte a színésznő. Azt mondta, akkor Bush amerikai elnök széttépte a beszédét, így most ő is széttépi a sajátját, mert a szívéből akar beszélni. „Ez a meleg kisebbség napja, de a szólásszabadságot is ünnepeljük, és a szabad Budapestet. Egész életemben azt gondoltam, hogy ki kell állnom a kisebbség mellett. De most zavart vagyok, mert ez nem a kisebbség. Ez a többség.” Hernádi szerint egymásért, a barátaikért és főleg Magyarországért jöttek el ide. „A szívem veletek. Jövőre találkozunk”, mondta kissé meghatottan.
„Nem a Pride-tól kell megvédeni a gyerekeket” – hangsúlyozta Bogádi Nikoletta aktivista, aki korábban saját maga is ellenezte a Pride-ot, de elmondta, a gyerekei coming outja miatt jobb ember lett. Szerinte a gyerekeit inkább saját akkori önmagától kellett volna megvédeni. „Nekik köszönhetem, hogy megláttam az emberi sokszínűségben az értéket, így tudtam meg, mit jelent valójában szabadnak lenni” – tette hozzá.
Nicu Ștefănuță román politikus, az Európai Parlament alelnöke magyarul kezdte a beszédét. „A szerelem nem bűncselekmény, azt védeni, becsülni és ünnepelni kell. (...) És erősebb, mint a gyűlölet.” Ezután angolul folytatta. Arról beszélt, ez történik, ha ha felidegesíted az embereket: többezren összejönnek. „Jogotok van láthatónak lenni, és ahhoz, hogy azt szeressétek, akit akartok. (…) Szabad ország, szabad szerelem.”
Kovács Patrícia színésznő arról beszélt, hogy egy ötödikes kislány is megkapja, ha elővesz egy szivárványos radírt, hogy "mi van, buzi vagy?". Szerinte egyikünk sem szabad igazán, amíg vannak jogfosztottak, önmagát megjeleníteni pedig mindenkinek joga van. „Nagyon szívesen belenézek bármelyik arcfelismerő kamerába, ide lehet lőni” – mondta, majd kitért arra, elege van a kirekesztésből és abból, hogy a „legócskább buzizásra politikai kampányok épülnek fel”. Hozzátette, nem az van, hogy a többség megvédené a melegeket, hanem „egy célba vett, kigúnyolt kisebbség harcol valamennyiünk szabadságáért.”
Pogány Judit József Attila Hazám című versét mondta el a Pride közönsége előtt. Mögötte az Örkény nyolc másik színésze, mások mellett Mácsai Pál, Hámori Gabriella, Józsa Bettina és Terhes Sándor sorakozott fel a színpadon.