„Köszönjük,
Reggeli gyors

Kapóra jön a magyaroknak a török választás

5/04/2023 09:02

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Lőrincz Csaba

Magyarország állítólagos "sérelmekre" hivatkozva, Törökország a választások miatt halogatja a svéd NATO-csatlakozás ratifikációját. A Reuters cikke szerint amennyiben Erdogan nyer, a nyáron sem biztos, hogy napirendre tűzik az ügyet.

2023. április 05. Reggeli gyors - részlet 23.04.05. Kárpáti János lapszemléje
05:41
00:00

A Reuters hírmagyarázata szerint most, miután Finnország az atlanti szövetség tagja lett, a május 14-i törökországi választásokig semmiképpen sem lehet számítani arra, hogy Ankara megerősítse a svéd NATO-csatlakozást, de azon túl sem látni még világosan, hogy mi venné rá Recep Tayyip Erdogan elnököt a fordulatra, Magyarország pedig szemmel láthatóan a török álláspontot követi. A magyar kormány azt állítja, hogy Svédország évek óta ellenségesen viszonyul Budapesthez – írja a hírügynökség, és hozzáteszi: svéd részről bírálják Orbán Viktornak azon lépéseit, amelyekről úgy érzékelik, hogy azok erodálják a jogállamot, Orbán viszont tagadja ezt az eróziót. Magyarország, Törökországgal ellentétben nem állt elő követeléslistával, de azt mondja, hogy a sérelmeket orvosolni kell a NATO-csatlakozás ratifikálása előtt. Ami a törököket illeti, Paul Levin, a stockholmi egyetem török tanulmányokkal foglalkozó tanszékének igazgatója úgy vélekedik: a választások után Erdogan újabb bizonyságot akarhat majd szerezni, hogy a svédek meghallgatták biztonsági aggályait, ebben az esetben a nyarat követőan talán még néhány hónapig húzódhat a ratifikálás. Mindemellett a Reuters hangsúlyozza: Svédország NATO-tagság hiányában is biztonsági garanciákat kapott az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Németországtól. Jens Stoltenberg, az atlanti szervezet főtitkára is azt mondta, elképzelhetetlen, hogy a szövetség ne támogassa a svédeket, ha fenyegetés éri őket.

A lengyel hatóságok nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan figyelmen kívül hagyják az EU elvárásait

A lengyel helyzet alakulásáról szóló, igen terjedelmes elemzésében a New York Times megállapítja: a jobboldali varsói kormány, amelynek - belpolitikája miatt - régóta viszálya van az EU-val, Ukrajna melletti határozott fellépése révén szövetségesekre tesz szert. Lengyelországot gyakran emlegetik együtt Magyarországgal, abban az értelemben, hogy mindkét ország jó példa arra, milyen ellenhatásokat váltott ki az elmúlt három évtized gyors liberalizációja. A cikk kiemeli Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter és egyben legfőbb ügyész személyét, aki a Jog és Igazságosság elnevezésű párt által vezetett koalíción belül a keményvonalas jobboldali, katolikus nacionalista csoport élén áll, és aki riasztó mértékben átalakította, saját irányítása alá vonta az igazságszolgáltatás rendszerét, és ez a hatalomkoncentráció kiváltotta az EU ellenlépéseit. Laurent Pech, a dublini egyetem jogi karának dékánja, az európai jog szakértője azt mondta a New York Timesnak: a magyar hatóságok sokkal ügyesebbek voltak, mindig úgy tettek, mint ha lépéseik összhangban lennének az európai jogi normákkal. A lengyel hatóságok nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan figyelmen kívül hagyják EU elvárásait, és olyan fanatikusak a jogállam lebontásában, hogy az EU nem teheti meg, hogy ne tegyen semmit. Ám amikor az Unió megkísérelte, hogy felelősségre vonja Lengyelországot, Oroszország belevágott Ukrajna elleni háborújába, Lengyelország pedig villámgyorsan a nyugati katonai szövetség egyik politikai és erkölcsi vezetőjévé emelkedett. Biztonsági, védelmi és külpolitikai kérdésekben ma Lengyelország helyzete az EU-n belül alighanem erősebb, mint valaha – állítja Piotr Buras, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa elnevezésű agytröszt egyik vezető elemzője. A New York Times szerint a lengyel katonai fejlesztések olyan nagyratörőek, hogy ha a terveket meg is valósítják, az ország hadserege méretben és harckészültségben a német Bundeswehr elé kerül.

Foci: a magyarok szívesebben emlékeznek a győzelmekre

A bécsi Der Standard a magyaroknak a futballhoz való viszonyáról közöl interjút Fodor Péterrel, a Debreceni Egyetem magyar irodalom- és kultúratudományi intézetének a professzorával, akinek mostani fő kutatási területe a sport emlékezetkultúrája. A lap által alcímben kiemelt megállapítás: a magyarok szívesebben emlékeznek a győzelmekre. Ezt – olvasható az interjúban – jól tudják azok is, akik az emlékezetpolitikáért felelősek, nem csupán a sport területén. Amikor állami támogatással történelmi filmet forgatnak, azok arról szólnak, hogy a magyarok legyőzik a nyugati seregeket – 907-ben vagy éppen 1757-ben. A beszélgetés során szó esik arról, hogy a legendás aranycsapat tagjai az 1954-es berni világbajnoki döntőben elszenvedett vereség után hősökből megvetés tárgyává váltak, és a kommunista párt kivette a futballt a közbeszédből, az 1956 utáni vezetés pedig igyekezett elfeledtetni a nyugatra távozott nagy játékosok emlékét. Fodor az interjúban elmondja, hogy Magyarországon 2010 óta a sport stratégiai súlyú, az infrastruktúráját jelentősen korszerűsítették, más területekkel összevetve nagyon sok támogatást kapott a kormánytól. Orbán Viktornak személy szerint is nagyon fontos a sport, különösen a futball, a sport világa számára inspiráló. A mai politikai vezetők a sport nyelvét használják, mindig legyőzendő ellenfélről beszélnek – Soros Györgyről, Brüsszelről, a liberálisokról. A sport modellértékű Orbán politikája számára: az állandó harcot jelenti, amely győzelemhez vezet – állapítja meg a magyar kutató.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2023.04.05., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János