Kaiser: Semmi meglepő, Lavrov csúsztat
28/10/2025 11:22
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Ultrahangnak adott interjúja tele van csúsztatásokkal, de ez majdhogynem minden kormányzati propagandára igaz. Kaiser Ferenc szerint Oroszország ma is aktívan alkalmazza a hibrid hadviselést, például kibertámadások, szabotázsakciók és mesterséges intelligenciával generált dezinformáció révén, amelyek célja Európa destabilizálása.
Meglehetősen széles körben idézi az orosz kormányzat és sajtó Szergej Lavrov külügyminiszter interjúját, melyet az Ultrahang YouTube csatornának adott – írja a 444. Arról az interjúról van szó, melyet Szijjártó Péter külügyminiszter személyesen hozott tető alá, miután kedvenc YouTube-csatornájának vezetője megkérdezte Szijjártót, nem tudna-e elintézni egy beszélgetést Lavrovval – ha már a két külügyminiszter amúgy is jóban van.
„Lavrov miniszter úrnak ritkán adatik meg az, hogy ennyire zavartalanul tudja elmondani a hivatalos orosz álláspontot. Tehát tulajdonképpen ez az interjú a moszkvai kormány álláspontjának újságíró közbeszakítása nélküli deklarációja volt tulajdonképpen. Nyilván előre leegyeztetett, valószínűleg az orosz fél által megadott kérdésekre mondta el azokat a válaszokat, az orosz külügyminiszter, amit már ismerhetünk unalomig, hogy miért zajlik a háború” – mondta a Reggeli gyors keddi adásában Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Szerinte az orosz fél célja egyértelmű: a saját álláspont legitimálása. A magyar fél motivációja viszont kevésbé világos, legfeljebb a nézettségnövelés lehetett.
A szakértő Lavrov több kijelentését is nyíltan hazugságnak nevezte, például a budapesti memorandum értelmezését. „Nem ez volt az egyszerűen csúsztatás. Az, hogy ősi orosz területek lennének. Körülbelül ’44-ig nem is nagyon laktak a Krímben oroszok, akkor lett helyük, bocsánat, a borzasztó szó használatért, amikor Sztálin kiirtotta a krími tatárokat, illetve elhurcolta a krími tatárok nagy részét. Elvitték Kazahsztánba ’44-’45 telén, és nagy részük nem élte túl az utat sem. Tehát nyilván tele van csúsztatásokkal, de ez majdhogynem minden kormányzati propagandára igaz.”
Felidézte, hogy 1994-ben Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán lemondott nukleáris arzenáljáról biztonsági garanciákért cserébe, amelyeket Oroszország megszegett a Krím 2014-es megszállásakor. A Nyugat visszafogott reagálását azzal magyarázta, hogy az orosz agresszió „szürkezónás hadviselés” formájában zajlott, tagadható módon, egy látszólagos népfelkelés leple alatt.
Megjegyezte, az oroszok Pokrovszk térségében ugyan előretörtek, de hatalmas veszteségek árán. Eközben az Egyesült Államok új, súlyos gazdasági szankciókat vezetett be, amelyek már az orosz olajipart is érzékenyen érintik. A jövőt illetően a szakértő szerint a háború kimenetele nagyban függ attól, hogy Kína és India mennyiben maradnak Moszkva gazdasági partnerei.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.10.28., kedd 7:15
Riporter: Para-Kovács Imre
