Júniusig levehetik Rogánt az amerikai szankciós listáról – véli Gulyás Gergely
27/02/2025 05:49
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A minisztert a Bloomberg idézi, amely szerint hamar döntés születhet, mert az intézkedés szerinte példátlan: bosszúként került sor a szankció kivetésére. Nemzetközi lapszemle.
A hazánkról szóló legtöbb írás ezúttal a nyolc orosz oligarcha uniós szankciós listáról történő levételéről született. A New Voice of Ukraine (Ukrajna Új Hangja) portálnak sikerült megszereznie mind a nyolc nevet, akiknek zöme nemcsak az uniós, de más országok listáján is megtalálható. Van olyan köztük, akinek neve négy nemzetközi szankciós listán is szerepel, például az orosz-üzbég Aliser Uszmanov, aki a 80-as években 6 évet sikkasztás és csalás miatt börtönben is ült, majd később az üzbég legfelsőbb bíróság felmentette az összes vád alól, mondván semmilyen bűncselekményt nem követett el. A Putyin emberének tartott üzletember vagyonát 13 milliárd dollárra taksálták, s ezzel a világranglistán a 44. helyet foglalja el. Egyébként a testévérét, Gulbakhor Ismailovát is le akarja venni a listáról a magyar kormány, ő bátyja külföldi vagyonának menedzselésével van megbízva. A listán szerepel még olajmágnás, sportminiszter és két banktulajdonos az Alfa Banktól. Mint ismeretes, a szankciós listákat félévente felülbírálják, s eddig – 2022 óta a magyar kormány rendre megszavazta előzetes tiltakozása ellenére.
Rogán Antal júniusig lekerülhet az amerikai szankciós listáról – erről a Bloomberg amerikai hírügynökség számolt be a magyar 24.hu, pontosabban a Della podcastja alapján. Gulyás Gergely adott interjút itt, s úgy fogalmazott, hogy hamar döntés születhet, mert az intézkedés szerinte példátlan: bosszúként került sor a szankció kivetésére. Jelezte, mivel az amerikai pénzügyminisztérium döntésén múlik, nem akart időpontot jósolni, de ő úgy látja, erre még az első félévben sor kerülhet. A Bloomberg megkereste a tárcát, de a cikk megjelenéséig választ nem kapott kérdésére.
Egyesek szükségesnek, míg mások diszkriminatívnak tekintik az ún. magyar gyermekvédelmi törvényt, amelyről meghallgatást tartottak az Európai Bíróságon, s a várható ítélet feltehetően továbbmérgesíti az amúgy is feszült magyar uniós viszonyt – összegzi a legfrissebb fejleményeket a Euronews spanyol nyelvű szekciója. Ez a törvény épp azért, mert transz- és homofób szövettel lett átszőve – fogalmaz óvatosan az írás – mindig is szem előtt volt Brüsszelben. Először 2022-ben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást emiatt a magyar kormány ellen, aztán a parlament terjesztette fel a törvényt a bíróság elé. Persze az előzmények sem mellékesek, mármint az, hogy 2020-ban törvényben tiltották meg az azonosnemű párok örökbefogadását, és a transzneműket pedig nem ismerik el, mintha nem is léteznének. A magyar LMBTQ közösség tagjai kirekesztettnek érzik magukat, és állandó félelemben élnek a törvény jelentette következmények miatt. Horváth Gideon szobrász a nemzeti múzeum kiállítására benevezett egy olyan alkotással, amely a törvény miatti áldozatot ábrázolta. S amikor ez kiderült, levették a listáról, ahogy ő fogalmazott, cenzúrázták. S inkább beleegyezett a tiltásba, minthogy többé egyáltalán ne tudjon kiállítani. Elmondása szerint sokan már saját magukat öncenzúrázzák biztonságuk érdekében. Az Euronews a kormányt, illetve kormányközeli civil szervezeteket is megkeresett interjúkérelmével, de senki nem volt hajlandó nyilatkozni. Jogvédők szerint ez a jogszabály sérti a gyülekezési-, az információs- és a szólásszabadsághoz való jogot, az EU 2. cikkelyében foglaltakat, úgyis mint az emberi méltóság tiszteletét, a személyiségi jogok, az egyenjogúság és jogegyenlőség biztosítását. Hónapok múlva várható ítélet az Európai Bíróságon.
Írország is csatlakozott az Európai Bizottság kezdeményezéséhez, amely a magyar szuverenitásvédelmi törvény és hatósága felállítását jogtalannak tartva kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett hazánk ellen, s most már Írország is azon országokhoz tartozik, amelyek támogatják az Európai Bíróságra benyújtott ez irányú keresetet. Az uniós tagállamok közül először Csehország jelentette be az eljárás támogatását – ír erről az ír RTE News nemzeti rádiós hírszolgálat. Legfőbb indokuk, ami felháborítja őket, s nem mellesleg orosz mintára született meg, hogy nyomozást indítanak szervezetek, független médiumok és egyének ellen, amelyek és akik külföldi támogatást kapnak. Az ez alkalomból kiadott közleményben nyílt titokként kezelik, hogy a budapesti ír nagykövetség rendszeres konzultációkat tart civilekkel és jogvédő szervezetekkel. Írország az ún. gyermekvédelmi törvény elleni, Európai bírósági kereset benyújtását is támogatta. Írország szerint egyre több uniós ország csatlakozik a tiltakozáshoz bírósági ítéletet követelve.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 02. 27., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit
