„1%
A világ urai

Jön a Polexit? Kilépne az Eu-ból Lengyelország?

1/08/2021 09:36

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Lehet, hogy van ilyen elképzelése néhány politikusnak, de a realitástól ez messze áll. A lengyelek többsége uniópárti. A helyzet hasonlít arra, ami Magyarországon van.

2021. július 23. A világ urai (2021. július 23., péntek 19:00)
52:53
00:00
Műsorvezetők: Szénási Sándor

A lengyel kormány is rendre ujjat húz az Európai Unióval, de valamivel bölcsebben teszi, mint a magyar. Ott például eszébe sem jutna senkinek az Európai Bizottság elnökének fotóját óriásplakátokra kitenni, mondván hogy Brüsszel az ellenség, nem mellesleg Soros Györggyel együtt. Brüsszelt nem tekintik birodalomnak, az unióellenességet nem szítja a kormány. Nyilván jól felfogott érdekből. Tisztában vannak azzal Kaczynskiék, hogy kell a pénz, ami a közösből jön. Pedig Lengyelország egy 38 milliós ország, mindig is voltak középhatalmi törekvései –még a szovjet időkben is-, de úgy látszik, hogy a szavazók nagyobbik része ragaszkodik az EU-s tagsághoz.

A konfliktusokat úgy értékeli Domány András külpolitikai újságíró, hogy azok az alapkérdéshez vezethetők vissza. Ami pedig a következő: az Európai Unió csupán szuverén államok közössége, vagy egyfajta egyesült államok? Megjegyzendő, hogy valamiféle irányításra, összehangolásra akkor is szükség van, ha önálló országok laza közösségéről beszélünk. Például egy közös bíróság döntéseit el kell fogadni, annak ellenére is, ha sehol nincs leírva szó szerint, hogy az uniós jog a nemzeti jog fölött áll. Utalások vannak rá különböző dokumentumokban, mert ez a logikus. A lengyel vezetés most ilyesféle jogi ügyeket vitat.

Mit tehet az EU?

Mellesleg az Európai Uniónak nem nagyon vannak eszközei egy kilógó tagállammal szemben, leginkább a pénzbüntetést, vagy pénzelvonást tudja alkalmazni, ám ezzel az a baj, hogy nem a felelőtlen kormányt sújtja, hanem az ország népét. Ezt pedig az Európai Parlamentben dolgozó magyar, vagy lengyel ellenzéki képviselők sem kérik, sót óvnak az ilyen intézkedésektől. Olyat nem lehet mondani Brüsszelből, hogy kap az ország pénzt, de az nem kerülhet mondjuk Garancsihoz – példálózik Domány András.

 
Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczyński
Fotó: Waldemar Kompala
 

Miért "uralkodhat" Kaczynski és Orbán?

Számos hasonlóságot lehet felfedezni a két kormány – a lengyel és a magyar- viselkedésében, és a két ország helyzetében. Lássuk az utóbbit. Mindkét országban kudarcot vallott a baloldal, gyenge, töredezett, ez adja a regnáló kormány erejét, és van itt is, ott is egy jó adag történelemhamisítás. A baloldali hatalomvesztés mögött ott vannak azért olyan objektív tényezők is, mint a gazdasági válságok, meg olyan szubjektívek is, mint hogy nem törődtek eléggé a „kisemberrel”. Lengyelországban az az érzés –különösen vidéken-, hogy a Jog és Igazságosság párt odafigyel az emberekre, rendkívül erős. Igaz, hogy közben olyan gazdasági intézkedéseket vetítenek előre, amelyek nagy valószínűséggel nem teljesíthetők. Az is hasonló jelenség, csak Lengyelországban erősebb, hogy a városi lakosság nem hisz az ígéreteknek. Ott egyetlen nagyváros sincs, aminek kormánypárti vezetése volna, minden polgármester ellenzéki. Érdekes megfigyelni azért a földrajzi eloszlást is – hívja fel a figyelmet Domány András. A kétszáz éves határ, amely a cári Oroszországot választotta el Poroszországtól, most is látható a választási térképeken. Furcsa, hogy nyugatra a liberálisabb felfogás jellemző, keletre a konzervatívabb, ez minden választáson markánsan megjelenik.

Donald Tusk korábbi miniszterelnök, később az Európai Tanács elnöke –egyébként ilyen minőségében Orbán Viktor rendszeres bírálója-  visszatért hazájába, a Polgári Platform élére. „Természetesen” azonnal kereszttűzbe került párton belül is, Varsó főpolgármestere az egyik legfőbb támadója. Tusk népszerűsége igencsak szerénynek mondható, de még van ideje a választásokig felépíteni valamiféle stratégiát a PiS ellen, pontosabban a kormányzó pártokkal vívandó küzdelemre.

Érdemes összehasonlítani Jaroslaw Kaczynski és Orbán Viktor személyiségét is, miután ők ketten tűnnek kerékkötőknek az Európai Unióban, bár Kaczynski inkább csak a háttérből irányítja a lengyel kormányt, korábban nem is vállalt benne tisztséget. Domány András úgy írja le, hogy Kaczynski egy valóban puritán ember. Családja nincs. Bár mindenki tudja, hogy nélküle nincsenek, nem születhetnek fontos döntések, szerény maradt. Nem tart nagy beszédeket, nem szívesen szerepel, szóval más habitusú, mint Orbán. Igaz, hogy a környezetében kezdett elharapózni a kivagyiság, bizonyos  állami pénzekre ott is szemet vetettek, de ezt nem akarják engedni. Lengyelországban nincsenek Mészáros Lőrincek. Ott egy nagy energetikai cégre bízták a dolgot, nem egy-két magánemberre. Miután óriáscégről van szó, persze tőzsdén van, de az államé a gyakorlatilag meghatározó rész. Így tették rá a kezüket a sajtóra, médiára is. Kaczynski népszerűsége ingatag. Pár hétre el is veszítették a törékeny parlamenti többséget, de ezt könnyedén visszaszerezhetik pár képviselő átcsábításával.

Hogy miért mennek ebben a térségben ilyen nehezen, bizonytalanul a dolgok? Miért hisz az emberek egy része olyan választási ígéreteknek, amelyekről mások már rég látják, hogy teljesíthetetlenek? Domány András válasza erre az, hogy tulajdonképpen soha nem éltünk valódi demokráciában. Talán 1990 után egy rövid ideig, de azon kívül soha.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.

A világ urai
2021.07.23. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor