„Klubrádió
Reggeli gyors

Ismét jobbra sodródik Európa?

30/12/2022 08:44

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Míg Rómában fasiszta gyökerű ultrajobboldali miniszterelnököt iktattak be, Stockholmban a jobboldali populisták támogatásával alakult kormány. A dpa szerint azonban a szélsőjobb mozgástere szűkösebb, mint amire előzőleg számítottak.

2022. december 30. Reggeli gyors - részlet 22.12.30. Kárpáti János lapszemléje
05:18
00:00

Ismét jobbra sodródik-e Európa? – teszi fel a kérdést a dpa német hírügynökség, amelynek évösszegző nemzetközi áttekintését több nagy példányszámú újság átvette, így például a Frankfurter Rundschau és a Süddeutsche Zeitung. A cikk szerzője a kérdés formájában megfogalmazott feltételezést két választási eredményre, az olaszra és a svédre alapozza, mondván, Itália fasiszta gyökerű ultrajobboldali miniszterelnököt kapott, Stockholmban pedig most először a jobboldali populisták támogatásával alakult kormány. Az ilyen fejlemény sokakban félelmet kelt Brüsszelben, ahol már hosszabb ideje vesződnek a lengyel és a magyar nacionalista kormánnyal. Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Olaf Scholz német kancellárnak a dpa szerint sok meggyőző erőre lehet szüksége jövőre ebben a tekintetben.

Olaszországot illetően azonban eltúlzottak és tévesek az aggodalmak – vélekedik a hírügynökség által megszólaltatott Wolfango Piccoli politikai elemző. Giorgia Meloninak ugyanis alig van szabad mozgástere. Az EU-ból való kilépés fel sem merül, hiszen Olaszország euró-tízmilliárdokra számít Brüsszeltől, és ennyi pénzről senki nem mondana le. A dpa ugyanakkor a Rómával való súrlódások előjeleit véli látni abban, hogy Meloni megtagadta az olaszországi kikötés lehetőségét egy migránsokat mentő hajótól.

Svédországban a dpa értékelése szerint távolról sem következett be akkora jobboldali fordulat, mint Olaszországban, bár az, hogy a szeptemberi parlamenti választáson a nacionalista Svédországi Demokraták a voksok több mint egyötödét gyűjtötték be, rekordnak számít. A konzervatív Ulf Kristersson kormánya rászorul külső támogatásukra, és vezetőjük úgymond paradigmaváltást jelentett be a bevándorlási és bevándorlóintegrálási politikában. Svédország azonban 2023. január elsején fél évre átveszi az EU rotációs alapon betöltött országelnökségének a teendőit, és a dpa hangsúlyozza, hogy Stockholmnak érdekében áll az Unió egyben tartása, olyan témák napirendre tűzése, amelyek közös megoldást követelnek. A svéd elnökség prioritása lesz az ígéretek szerint a biztonság, illetve a demokratikus értékek és a jogállamiság megerősítése.

 
Giorgia Meloni
 (fotó: Vox España / Flickr.com)
 
 

Aggodalmak a svéd soros EU-elnökséggel kapcsolatban

Foglalkozik a közelgő svéd EU-elnökséggel a Politico című amerikai portál európai kiadása is. Sorra veszi a most reflektorfénybe kerülő személyiségeket, és rövid jellemzést ad róluk. Köztük a legfontosabb kormányzati illetékes Jessica Roswall, az európai ügyek új minisztere. Korábban ügyvédkedett, családjoggal és büntetőjoggal foglalkozott, a jobbközépen elhelyezkedő Mérsékelt Párt politikusa. Úgy nyilatkozott nemrég, hogy soros EU-elnökként Svédország pártatlan lesz, de lehetősége nyílik arra, hogy bizonyos mértékig a saját bélyegét is rányomja az elnökségre, és olyan témákat fog kezdeményezni, amelyek mind a svédek, mind az európaiak érdekét szolgálják. A Politico visszafogott megfogalmazása szerint „vannak aggodalmak Brüsszelben, hogy ez a nemzeti bélyeg szélsőjobboldali lesz”.

A civil szervezetek fenyegetettsége nő Európában is

Az EUObserver brüsszeli uniós hírportál a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogvédő szervezet európai és közép-ázsiai regionális igazgatóhelyettesének, Benjamin Wardnak az írását közli arról, hogy Európában növekvő fenyegetettségnek vannak kitéve a civil szervezetek, köztük azok, amelyek az emberi jogokat oltalmazzák.

Ez a veszély – hangsúlyozza Ward – nem csupán az olyan elnyomó kormányok részéről mutatkozik meg, mint Oroszország vagy Törökország, sőt, nem korlátozódik a demokratikus berendezkedésű, de a tekintélyuralom felé tartó Magyarországra, illetve Lengyelországra sem. A civil szervezetek elleni fenyegető jelek érzékelhetőek olyan, egészségesebbnek látszó demokráciákban is, mint Franciaország, Görögország, Olaszország, illetve az Egyesült Királyság. Egyes kormányok azzal szűkítik a civil szervezetek mozgásterét, hogy jogi akadályokat emelnek a külföldről érkező pénzügyi támogatásokkal szemben. Akad példa az aktivisták büntetőjogi megfélemlítésére, illetve közfinanszírozású szervezetek tevékenységének a folyósításon, illetve az irányító testületeken keresztül történő befolyásolására. 

A Human Rights Watch illetékese külön kiemeli, hogy Franciaországban az állam igyekszik korlátok közé szorítani az iszlámellenes diszkriminációval szemben küzdelmet vívó civil szervezetet. Az Egyesült Királyságban a kormányzó konzervatívok részéről különböző nyomást gyakorolnak a karitatív szervezetekre, támadják azok adómentességét, illetve korlátozni akarják az antirasszista csoportok tiltakozási jogát. Görögországban és Olaszországban elsősorban a migrációs ügyekben tevékenykedő civil csoportokra nehezedik nyomás.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors
2022.12.30., péntek 8:00
Riporter: Kárpáti János