„Vásároljon
Reggeli gyors

Így hekkeli meg az illiberális állam a tudományértékelést – nem vonja vissza tanulmányát a CEU professzora

25/11/2021 14:25

| Szerző: Klubrádió/szg

Az egész magyar felsőoktatási akkreditációs rendszer alibi, amely csupán arra szolgál, hogy a jogszerűség látszatát bizonyítsa, egyébként meg az illiberális állam saját kádereit nevezi ki és elhallgattatja a kritikus értelmiséget – egyebek mellett ezt írta Pető Andrea, a CEU történészprofesszora, akit a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke utasított arra, hogy vonja vissza tanulmányát, sőt, titoktartási kötelezettséggel is fenyegették. Nem vonja vissza, mert hiszi, hogy a tudomány szabad.

2021. november 25. Reggeli gyors - részlet 21.11.25. Pető Andrea
15:39
00:00

Diktatúrákkal foglalkozó történészként „mindig is érdekelt, hogy bírják rá az elnyomó rendszerek állampolgáraikat egy olyan rendszerrel való együttműködésre, amely éppen az ő hosszú távú érdekeik ellen cselekszik”– írja Pető Andrea, a CEU történészprofesszora Csépe Valéria akadémikusnak, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnökének küldött válaszlevelében, amely a Szabad Európa honlapján olvasható.

Ebben arra reagált, hogy kapott egy levelet Csépe Valériától, amelyben az elnök arra utasította, hogy adott határidőre vonja vissza egy nemzetközi folyóiratban megjelenő (kettős, anonimizált bírálaton átesett) tanulmányát. Amelyben arról írt, hogy az európai akkreditációt ellenőrző szervezetnek meg kellett volna szólalnia, amikor a magyar kormány meghekkelte a magyar akkreditációs rendszert. Ugyanekkor kapott egy emailt Károlyi Krisztinától, a MAB Bölcsészettudományi Szakbizottságának elnökétől, aki pedig azt hozta fel, hogy titoktartási kötelezettsége van.

Pető Andrea hangsúlyozta: ilyen elvárásoknak nem akar és nem is tud megfelelni szakmai, lelkiismereti okokból, úgy gondolja, a tudomány szabad. Megjegyezte: külön érdekes, hogy a megjelenés előtt egy héttel a MAB elnöke elolvasta, tulajdonképpen köszöni is a reklámot. Abban arról ír, hogy az illiberális állam hogyan üresíti ki a tudományértékelést egyrészt lehetőséget biztosítva a saját káderei helyzetbe hozására, másrészt elhallgattatva a kritikus értelmiséget, de közben minden rendben lévőnek tűnjön. Csépe Valéria is azt mondta a legutóbbi, „viharos” MAB-ülésen, hogy a jogszabályoknak megfelelően cselekedett.

Csépe Valéria november 23-i határidőt adott a feminizmuskutatónak arra, hogy visszavonja a Berichte zur Wissenschaftsgeschichte 2021/4. számában megjelenés előtt álló, az Illiberal Academic Authorisation: an Oxymoron? (Illiberális tudományértékelés: lehetetlenség?) című tanulmányának állításait.

A CEU professzora szerint az egész magyar felsőoktatási akkreditációs rendszer alibi intézménnyé vált, amelynek egyetlen célja, hogy az említett európai uniós szervezet számára biztosítsa a megfelelő papírokat. A magyar felsőoktatás nem felel meg a tudomány szabadságának, ha nincs ez az alibi akkreditáció, a magyar felsőoktatásba érkező pénz nem jöhetne, az Erasmusban és hasonló programokban nem vehetnének részt a magyar egyetemek. Ezzel próbálják bizonyítani, hogy a tudomány szabad, az értékelés szakmai alapon működik, de Pető Andrea a levelében három példát hoz arra vonatkozóan, hogy ez miért nem igaz.  Természetesen tisztában van vele, hogy Brüsszelből nem lehet megmenteni a magyar felsőoktatást, ha a kollégák – akiket ezekben a bizottságokban szintén megfenyegetnek a titoktartási kötelezettséggel – nem merik hangosan elmondani azt, amit ott elmondanak, addig semmi nem fog változni.

Megjegyezte: az egész vita azzal kezdődött, hogy az akkreditációs bizottságnak egy szava nem volt ahhoz, hogy átalakították a középiskolai tanárképzést, egy évnyi tananyagot kivettek belőle. A középiskolás gyerekek egy évvel kevesebb tudást kapnak, ami az államnak olcsóbb, de hiányozni fog.

Az interjúban szóba került, hogy miért fájt annyira a magyar kormánynak a társadalmi nemek oktatása, hogy meg kellett szüntetni az ELTE-n az ezzel foglalkozó tanszéket. Pető Andrea szerint a társadalmi nemek tudománya elleni támadás a tudomány szabadsága elleni támadás. Ez tulajdonképpen teszt volt, hogy ki és hogyan reagál erre az autonómiát megsértő döntésre. Lehet azt mondani, hogy a társadalmi nemek tudománya általában kereszttűzbe kerül, ha diktatórikus rendszer kerül hatalomra, mert kritikus, naprakész és folyamatosan megújul. A társadalmi nemek szimbolikus kötőanyaggá vált, amely összeköt egymástól rendkívül távol álló ideológiai és intellektuális pozíciót elfoglaló politikai aktorokat. Az a célja, hogy mobilizáljon, összekötve ezeket az erőket, a gyűlölettel, a kirekesztéssel és a törvénysértéssel szemben.

Ami a társadalmi nemeket illeti, jó híre van, mert „a kollégákat nem börtönözték be”, a kurzusokat megtartják, legfeljebb a gender szót vették ki a címükből, mert az egyetemi vezetők szeretik kerülni a konfliktust, de sokkal többen jelentkeznek rájuk. Náluk Bécsben 40 százalékkal többen, tehát a tiltás, a „buta cenzúra” növeli a népszerűségét, reklámozza, hogy a társadalmi nemek tudománya fontos, releváns tudományterület, amelynek alapvető feladata, hogy olyan ismereteket, készségeket adjon át a diákoknak, amelyekkel jól látják, hogy mi a helyzetük a társadalomban és ez ellen mit tudnak tenni. Tehát ez a paradox elismerés (azáltal lettek egyre fontosabbak, hogy a kormány elképesztő kampányt indított a gender ellen) bizonyítja, hogy ezt csinálniuk kell.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Reggeli gyors
2021.11.25., csütörtök 8:10
Műsorvezető: Mérő Vera