Így biztosan nem jó a nyugdíjemelés

A nyugdíjemelés célja az lenne, hogy a járadék megtartsa a vásárlóértékét, de a kormány matematikája sehogy sem stimmel. Azt mondják, 2,8 százalékos inflációt terveznek, plusz korábbról maradt az előrejelzés és a valóság közötti 0,7 százalékos különbség, tehát a nyugdíjemelés 3,5 százalék.

Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció szakértője másképp számol. Mivel a 0,7 egy régebbi kompenzáció, ezért az emelés 2,8 százalék. Közben a Magyar Nemzeti Bank 3,4 százalékos inflációt vár, ami az élelmiszerek esetében még több lesz, nevezetesen 5,6 százalék. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában pedig több az élelmiszer, mint a fiatalabbakéban. Tehát a várt inflációhoz igazítani az emelést semmiképp sem jó módszer.

Az nem várható, hogy a kormány az egész ellátási rendszerhez hozzányúl, de a közgazdász szerint változtatásokra van szükség. Először is: most a legelesettebb réteg hitelez az államnak, hiszen a kompenzáció csak évente egyszer, az év vége felé történik meg. Meg lehetne nézni negyedévente az infláció alakulását és már akkor korrigálni. Másodszor: ha nem is a svájci indexáláshoz kellene visszatérni, de valamilyen vegyes megoldást kellene keresni, amely nem csak az inflációt veszi figyelembe, hanem több tényezőt is.

Dávid Ferenc szerint veszélyes a bérek és a nyugdíjak elszakadása. A fizetések a közelmúltban 10 százalékkal emelkedtek. Ha az emberek többet keresnek, többet is vásárolnak, így az emelkedés beépül az árakba. Néhány év múlva tehát hirtelen kell emelni a nyugdíjakon, ez pedig nem megy másképp, csak adóemeléssel, ami a vállalkozásokat sújtja.

Az egész kérdést átfogóan kell nézni és kezelni, legyen szó akár állampolgári nyugdíjról, nyugdíjminimumról, vagy rugalmas korhatárról.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.