Hogyan lehet véget vetni az orosz-ukrán háborúnak?
14/03/2025 06:46
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– találgatja a The National interest, amely szerint a fő kérdés: miként lehet biztosítani, hogy ne nőjön meg ismét az első adandó alkalommal Oroszország étvágya, és ne akarja lenyelni azt is, ami Ukrajnából még megmaradt. Nemzetközi lapszemle.
Vajon kész-e Putyin a tűzszünetre, vagy csak húzza az időt? – ezt a kérdést veti fel a BBC helyzetelemzése, az orosz elnök nyilvánosság előtti megjegyzéseit boncolgatva, az ukrán részről már elfogadott, harminc napos fegyvernyugvást célzó amerikai javaslat kapcsán. A brit közszolgálati műsorszóró összességében inkább az utóbbi következtetésre hajlik. Az ugyanis, amit Putyin a háború gyökerét jelentő, és felszámolandó okok alatt ért, az olyan kérdéskör, amely Ukrajna szuverén állami léte körül forog. Putyin harcias hangulatban tért vissza a kurszki front közelében tett látogatásáról – írja a BBC, és hozzáteszi: az ukránok által tavaly augusztusban részben elfoglalt térségben most az oroszok vannak felülkerekedőben. A moszkvai védelmi tárca tegnap bejelentette, hogy teljesen ellenőrzésük alá vették az ukránok által eddig megszállva tartott legnagyobb kurszki térségbeli települést, Szudzsát. Az orosz elnök úgy érzi, az erő pozíciójából tárgyalhat, és erről az előnyről nem akar lemondani.
Hogyan lehet véget vetni az orosz-ukrán háborúnak? – magától értetődő, hogy ez a sok milliárd dolláros kérdés egyre élénkebben foglalkoztatja a nemzetközi médiát. A The National Interest, vagyis A nemzeti érdek című amerikai portál minapi elemzése szerint a legnagyobb kihívás az, miként lehet biztosítani, hogy ne nőjön meg ismét az első adandó alkalommal Oroszország étvágya, és ne akarja lenyelni azt is, ami Ukrajnából még megmaradt.
A cikk két szerzője, Stephen Cimbala politológus és Lawrence Korb nemzetbiztonsági szakértő abból indul ki, hogy a remélt tűzszüneti megállapodás után a Krím-félszigetet orosz területként fogják kezelni, de a kelet-ukrajnai területek jövője további vita tárgya marad. Indokolt, hogy Ukrajna és Oroszország mellett a tárgyalások részese legyen az Egyesült Államok, az Európai Unió, az ENSZ Biztonsági Tanácsa, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Más érdekelt államok és szervezetek képviselői bevonhatók megfigyelőként, beleértve a NATO-t is. A tárgyalások során meg kell majd határozni a külföldi harcoló erők kivonásának a menetrendjét Ukrajnából, kivéve azokat a területeket, amelyeket Oroszország magáénak követel, és ezt Ukrajna elfogadja. Ezen túlmenően megfigyelő és ellenőrző rendszert kell létrehozni, 50-100 ezer fős nemzetközi békefenntartó erővel. A legjobb lenne, ha ez az erő az ENSZ Biztonsági Tanácsának az égisze alatt tevékenykedne, és ebbe az erőbe sem a NATO, sem Oroszország nem küldene csapatokat.
A The National Interest szerzőpárosa szerint annak érdekében, hogy Oroszország később se kapjon kedvet Ukrajna megtámadásához, az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak és a NATO-nak katonai támogatást kell nyújtania a szabad Ukrajna számára az elrettentés érdekében, valamint gazdasági segítséget az újjáépítés előmozdítása végett. A legfontosabb azonban a biztonsági garanciák nyújtása. Ennek keretében a garanciát nyújtó feleknek meg kell erősíteniük elkötelezettségüket a szuverén, független és demokratikus Ukrajna mellett, annak a megállapodás nyomán létrejött határain belül. Kötelezettséget kell vállalni arra is, hogy újabb agresszió esetén az Egyesült Államok, a NATO és az EU azonnali diplomáciai és katonai lépéseket tesz a status quo helyreállítása érdekében. Az Ukrajna elleni 2022-es támadáshoz hasonló, nagyszabású orosz támadás esetén az Egyesült Államoknak és a NATO-nak haladéktalanul választ kell adnia a rendelkezésére álló politikai, gazdasági, valamint katonai lehetőségek figyelembevételével – írja az amerikai szakportál szerzőpárosa. Ehhez hozzáteszik, hogy a katonai opciók kifejlesztése érdekében a békemegállapodás után a NATO európai erőit és az amerikai fegyveres erőket ki kell képezni különböző forgatókönyvekre, a korlátozott háborútól a teljes erőbedobásig. Oroszországnak, Ukrajna elleni újabb agresszió esetén olyan válaszokra kell számítania, amelyek nemzetközi politikai elszigetelődését és katonai vereségét eredményezik.
Stephen Cimbala és Lawrence Korb felhívja a figyelmet arra, hogy nem csupán az Ukrajna elleni orosz agresszió kizárása a cél, hanem általános értelemben is el kell venni Putyin kedvét a katonai kalandorságtól, attól, hogy kényszert alkalmazzon a szabad Európa ellen.
A szakportál szerzőnek helyzetértékelés szerint Putyin most kétségkívül abszolút hatalommal bír országában, és nem áll küszöbön a Putyin utáni világ beköszönte. Ennek ellenére – teszik hozzá – nem lehet kizárni azt, hogy az elkövetkező években az orosz döntéshozatalban több pragmatizmus jelenik majd meg a háború és béke kérdéseit illetően.
Az esetleges békekilátások nyomán arról is egyre többet találgatnak a nyugati sajtóban, hogy milyen gazdasági változásokat hozhatna, ha feloldanák az Oroszország elleni szankciókat. A Frankfurter Rundschau szerint például az energiaszektor helyzete jelentősen javulna, ha az oroszok nem lennének kénytelenek többé olyan trükkökhöz folyamodni az olajexport során, mint az úgynevezett árnyékflotta igénybevétele. Ha pedig Európa többet tudna vásárolni orosz cseppfolyósított földgázból, akkor annak a nagy üzleti vesztese történetesen az Egyesült Államok lenne.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a laopszemle meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)
2025. 03. 14., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
