„1%
Reggeli gyors

Helsinki: A politikai üzenet, hogy Magyarországon védelmet nem adunk senkinek

9/02/2022 13:12

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Az afganisztáni kivonulásnál a magyar állam is kimenekített olyan afgán családokat, akik együttműködtek a magyar honvédséggel, és miután a miniszterek lenyilatkozták, hogy a halál torkából hozták ki őket, politikai okból a kormány nem volt hajlandó nekik menekült státuszt adni, és hónapokig bizonytalanságban tartotta őket. Bár jelenleg már nincsenek veszélynek kitéve, de ebből a történetből is látszik, hova ásta le magát a magyar menekültügy.

2022. február 09. Reggeli gyors - részlet 2022.02.09. Szekeres Zsolt
09:16
00:00

Támogatandó dolognak tartja Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza, hogy a Magyar Állam is részt vett több száz afgán tavalyi kimenekítésében. Ezek az emberek együttműködtek a magyar honvédséggel, ezért a tálibok visszatérésével életveszélynek voltak kitéve. Szekeres szerint azonban a 400 menekült Magyarországra érve "alapvető problémákkal szembesült". Például nem kaptak tájékoztatást arról, hogy milyen lehetőségeik vannak.

Magyarországon ugyanis jelenleg senki sem fér hozzá a menedékjogi eljáráshoz, nem tud kérelmet írni, hogy menekült, hogy a származási országában üldözik, ez pedig egyértelmű politikai iránymutatás, mondta: a politikai üzenet az, hogy "Magyarországon védelmet nem adunk senkinek, csak mutatóban. Ez a kormány hozzáállása".

Szekeres szerint a kormány a saját kommunikációs csapdájába esett, ugyanis több mint 400 afgán állampolgárt menekítettek ki, és miniszterek, államtitkárok szájából hangzott el, hogy a halál torkából menekítették ki őket, ami igaz is, mondta Szekeres, "nyilvánvalóan menekültek", de nem menekültügyi eljárásban döntöttek a sorsukról, nem menekültként ismerték őket el. Ehelyett sokszor hetekig, hónapokig minden információ nélkül befogadóállomásokon, szállásokon helyezték el őket, anélkül, hogy tájékoztatást kaptak volna, hogy mi fog történni velük.

Afgán hatalomátvétel
 
Afgán hatalomátvétel
 
Kabul, 2021. november 13. Egy kabuli hivatal előtt várakoznak az igénylők 2021. november13-án, amikor az Afganisztánt uraló iszlamista tálibok újrakezdik az útlevelek kiadását. MTI/EPA
 

 

El kellett menekülniük az otthonaikból, majd egy hosszú, traumatikus utazás után azt sem tudták, hogy mi lesz a sorsuk, mire számíthatnak, meddig fog tartani az eljárás, egyáltalán, járhatnak-e a gyerekeik iskolába, mondta a Helsinki jogásza. Amikor valaki menedékkérőként érkezik, szüksége van segítségre, hogy integrálódni tudjon, pszichés segítségre, szociális munkára van szükség, de ezek megszervezése is sokat csúszott. Természetesen nem csak Magyarországot, hanem az egész világot váratlanul érte az afgán helyzet drámai romlása, "ehhez képest nagyon sok kimenekített afgánt a magyar állam hetekig, hónapokig bizonytalanságban tartott, hogy egy politikai célt teljesítsen miszerint nem akar menekült státuszt adni embereknek". Más tartózkodási jogcímet kaptak, tehát nem illegálisan vannak itt, viszont nagyon sok fölösleges bizonytalanságot okozott ez a lebegtetés, mondta a szakember.

A 400 afgánból sokan már elhagyták az országot, azok főként, akiknek valamelyik EU-s országban már élnek családtagjaik. "Az EU tisztában van azzal, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy ne nyújtson menekült státuszt azoknak se, akik egyértelműen jogosultak erre, tudja mindenki, mire játszik a magyar kormány" - mondta Szekeres Zsolt. 

A magyar kormány az elmúlt években már fogadott be menekülteket, például Thaiföldön élő pakisztáni keresztényeket, meg Venezuelából is, ami támogatandó, mégis, azért érhette logisztikai szempontból teljesen váratlanul az országot, mert azok a mentőakciók sokkal kisebbek voltak, itt viszont négyszáz emberről beszélünk, mondta. "A kapacitás megteremtése nem megy egyik napról a másikra, ez egy logisztikai kihívás". Ráadásul a kormány 2015 óta a magyar menekültügy kapacitását lerombolta. Korábban nemzetközi hírű befogadóállomások működtek Bicskén, Debrecenben, amit uniós pénzből újítottak fel, de mára ezeket bezárták, és helyettük "borzalmas tranzitállomásokat" hoztak létre, és építettek kerítést a határon.

"A befogadás és védelemnyújtás helyett az lett a törvény, hogy ha egy rendőr menedékkérőt talál, nem a menekültügyi hatósághoz irányítja, hanem fizikailag megfogja és kidobja a szerb pusztába. Nagyon durván lerombolt menekültügyi ellátórendszere van az országnak" - mondta Szekeres Zsolt, aki megnyugtatott mindenkit, hogy azok, aki itt maradtak, "biztonságban vannak, ellátást kapnak, nincsenek veszélyben, tartózkodási jogcímük is van. Nincsenek embertelen helyzetnek kitéve.