Hegedüs Kapu Tiborék visszatéréséről: A legnagyobb kihívás 28 ezer km/h-ról 0-ra lassítani
16/07/2025 07:30
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Kapu Tibor és társai hazatérésének fizikai működését magyarázta el Hegedüs Tibor csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának igazgatója.
Ahogy arról híreinkben is beszámoltunk, sikeresen landolt a Kapu Tibort és társait szállító kapszula. De miként működik egy ilyen, elsőre egyszerűnek tűnő procedúra? Erről kérdeztük Hegedüs Tibor csillagászt, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának igazgatóját. Az adásban elhangzottakhoz képest bővebb interjúnkat olvashatják, és hallgathatják meg a lejátszóra kattintva.
„Az Axiom-4-es küldetés, aminek keretében Kapu Tibor, a második magyar kiképzett űrhajós is részt vett. Ennek körülbelül 25 tudományos kísérlet volt a fő célkitűzése. Meg persze természetesen önmagában az is egy nagy érték, hogy Magyarország ismét kézközelből élőben tudja megtapasztalni az űrbeli viszonyokat, a súlytalanságban történő életvitelt. 18 teljes napot töltöttek a küldetés keretében az űrállomáson” – mondta az Esti gyors keddi adásában Hegedüs.
A leszállási művelettel kapcsolatban Hegedüs kifejtette, a leválás technikailag bonyolult és veszélyes művelet: kis hiba is súlyosan károsíthatja az űrállomás külső elemeit (pl. napelemeket, műszereket). „Az ember azt gondolná, hogy egy űrállomással való összekapcsolódás, illetve lekapcsolódás, ez egy olyan kis számítógépes játékszerű művelet, mint amit felprogramozott űrjátékoknál sokan fiatalok is, idősebek is megtapasztaltak, vagy pedig a sci-fi filmekben is láthatóak ezek a dolgok, de korántsem ennyire egyszerű a dolog.” Példaként emelte ki egy Progressz teherűrhajó sikertelen dokkolását követő ütközését a Mir űrállomással, amely így nagyon komoly károsodást szenvedett. Épp ezért nagyon finom, kis impulzusú manőverekkel, térítették el a pályát alacsonyabb irányba. Négy keringésen keresztül történt a távolodási manőver, csak ezt követően kezdhették meg a tényleges leszállási manővert.
„Talán azzal lehet érzékeltetni az egész visszatérésnek a legkomolyabb problémáját, hogy még a 3-400 kilométer magasságban 28 ezer kilométer per órás sebességgel keringenek ezek az űreszközök. Itt lenn a Földön, körülbelül nullára kellene lelassítani azt a kabint.”
Az is fontos, hogy a légkörbe megfelelő irányban érkezen a kapszula, és ne pattanjon meg az atmoszférán. „Nagyon pontosan megvan az a szög, hogy milyen szögbe kell befordítani az űrhajót ahhoz, hogy a sűrűbb légrétegeket biztonságosan átmetssze és bekerüljön a sűrűbb légkörbe, és ekkor kezdődik meg a fékezésnek az a kritikus szakasza. Ezt aerodinamikai fékezésnek nevezzük, amikor a sebességnek a 28 ezer kilométer per óráról körülbelül a hangsebesség alá történő csökkentését végzik el.”
Ez teljesen passzív módon történik.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.07.15., kedd 18:51
Riporter: Lőrincz Csaba
