Hatvanpuszta: Orbán Győző cégének nyereségrátája még a gyógyszeriparban is magas lenne, de kőbányászatról beszélünk

Orbán Viktor kedden azt javasolta, hogy aki meg akarja tudni, milyen gazdasági tevékenység folyik Hatvanpusztán, az forduljon a birtok tulajdonosához, Orbán Győzőhöz. A 444 erre a javaslatra megkereste őt, Orbán Győző pedig a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos kérdésekre azt a választ adta a lapnak, hogy: „viszontlátásra”.

A hatvanpusztai birtokról a miniszterelnök folyamatosan hárít minden kérdést, azt mondja, az az édesapjáé, kísérleti mezőgazdasági üzem, bár semmi nem bizonyítja, hogy ez így van. Amit láttunk, a Hadházy Ákos által bemutatott fényképeket és rendezett terepbejárást, minden jel arra mutat, hogy egy gigantikus, hatalmas nagy magánbirtokról, lakosztályokról van szó. Azért valami nyoma mezőgazdasági tevékenységnek van szerinted egyáltalán, ha mást, nem az álcázás kedvéért?

Jandó Zoltánt, a G7 újságíróját kérdeztük erről az Esti gyorsban, aki szerint nem nagyon látszik ilyesmi, tehát nyilván vannak ott fák meg különböző növények, de körülbelül ebben ki is merül.

Itt inkább az az érdekes kérdés, hogy ennek mi volt a forrása, mert szerinte ide érdemes mindig visszakanyarodni, hiszen ugye arról van szó, hogy Orbán Győzőnek olyan vállalkozása van, ami, ha többnyire nem is közvetlenül, de közvetve állami pénzből gazdálkodik, hiszen olyan beruházásokhoz szállít, amelyek az állam megbízásából készülnek el, és ez a vállalkozás ér el rendkívül magas profitot. Ami önmagában nem lenne gond, csak nagyon jól látszik ezeken, ahogy az építőiparon is, hogy itt tulajdonképpen arról van szó, hogy kvázi extraprofitot – legalábbis, ahogy a kormány szereti ezt hívni –, húz be ez a cég, ahogy a legtöbb építőipari vállalat.

Pont csütörtökön írtak egy cikket a G7-en arról, hogy hogyan alakult át az építőipar az elmúlt másfél évtizedben, és míg 2010-ben az volt a jellemző, hogy a legnagyobb cégek között főleg külföldi, nyugati cégek lányvállalatai vannak, és nem NER-es tulajdonban lévő magyar cégek, addig 2024-ben már a 15 legnagyobb cégből 5 Mészáros Lőrinc nevén volt, további öt pedig más NER-es vállalkozóknál. És ezeknél a cégeknél az látszik, hogy jelentős részük úgy működik, hogy semmi más teljesítményük nincs, mint hogy elnyernek állami megbízásokat, majd ezeket továbbpasszolják, és ezzel párhuzamosan az iparági átlagnál sokkal magasabb nyereségrátát érnek el.

És ebből nagyjából be lehet azonosítani azt, hogy körülbelül mennyi többletprofitra tehetnek szert. „Mi már három évvel ezelőtt is azt számoltuk, hogy 9 év alatt ez jóval meghaladta a 100 milliárd forintot, azóta pedig sokkal tovább nőtt”. És Orbán Győző cégei, amelyek alapvetően építőipari alapanyag-beszállítással foglalkoznak, ott egy fokkal nehezebb beazonosítani, hiszen nem az állam a közvetlen megrendelő, de a Direkt36-nak nagyon sok oknyomozása volt arról, hogy igenis állami beruházásokra szállítják ezeket az anyagokat, és ugyanez a többletprofit ott is látható.

Erről három éve írtak először, és akkor megállapították, hogy az iparági átlag kétszerese a profitrátája Orbán Győző legnagyobb cégének, a Dolomit Kft.-nek, és hogy ez már az azt megelőző hat évben is nagyjából ötmilliárd forint plusz extraprofitot jelentett, tehát ennyivel több profitot ért el a cég annál, mintha csak az iparági átlagot hozta volna volna nyereségben, és az elmúlt két évben ehhez nagyjából hárommilliárd forint adódott hozzá.

Hozzátette: az a legérdekesebb, hogy a cég 6,5 milliárd forintos árbevétele majdnem 2,7 milliárd nyereséget is jelent, és ez egy nagyon-nagyon magas ráta, körülbelül 40 százalék. Azt kell itt figyelembe venni, hogy általában annál több a nyereségráta egy-egy iparágban, minél nagyobb hozzáadott értékű, magasabban feldolgozott terméket termel. Tehát egy ilyen magas nyereségráta még a gyógyszeriparban is magas lehet, mi pedig kőbányászatról beszélünk.

És az iparágban ez kevesebb, mint ennek a fele most már. Amit még érdemes megjegyezni, hogy nem volt mindig ilyen magas ám a profitrátája ennek a cégnek, a 2010 előtti időszakban a harmada volt a jelenleginek, aztán utána megduplázódott a következő öt évben, azóta pedig nagyjából ezen a szinten van, és folyamatosan hozza be azt a többletprofitot, amiből aztán ugye lehet majorságot építeni.

Mészáros Lőrinc szerepéről az ingatlan körüli pénzmozgásokban azt mondta: ezek azok az összefonódások, amikre valószínűleg illene magyarázatot adni, hiszen olyan szereplőkről beszélünk, akik jelentős részben állami forrásból gazdagodtak. Függetlenül attól, hogy Mészáros Lőrincnek milyen egyéb befektetései vannak, az nagyon jól látszott, hogy az ő vagyonát is az építőipar alapozta meg, ahol a fő megrendelő az állam, illetve most is ezek a legtöbb jövedelmet termelő cégei.

Ezeknél az ügyeknél esetleg a túlárazáson lehet megpróbálni jogilag fogást találni, de ezek nagyon nehezen támadható dolgok, tehát valószínűleg egy-két jó jogász könnyedén ki tud magyarázni ilyen eltéréseket is. Különböző ügyekben azt gondolom, hogy nem lehet az így elfolyó közpénzt utólag megfogni – mondta Jandó Zoltán.

A beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az interjú meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)