„1%
Hetes Stúdió

Három kijevi újságíróból három önkéntes a háborúban

20/03/2022 08:59

| Szerző: Csernyánszky Judit

Csernyánszky Judit három olyan ukrajnai újságíróval készített riportot, akik most önkéntesként vesznek részt a szomszédban zajló háborúban.

2022. március 19. Hetes Stúdió-részlet (2022.03.19. Csernyánszky Judit riportja)
10:36
00:00
Hogyan élik meg ezeket a nehéz napokat Kijevben?kérdem Oleg Vasziljevszkijt, autós újságírót, a Motor News and Auto Bild Ukrajna volt főszerkesztőjét és kiadóját, aki tv-s műsorokat is vezetett, jelenleg pedig egy finn portálnak (Ilta-Sonomat) dolgozik.

– Sokféleképpen, mert Kijev északi részén borzalmas a helyzet, délen valamivel jobb. De mindannyian tüzérségi zajban élünk. Általában tudjuk, mikor hol a legrosszabb. Most tőlünk 25-30 km-re például. Kijev felett egyelőre nem repülnek az oroszok, mert a város légvédelme erős. A mieink tartózkodnak fenn. Eleinte nehéz volt megkülönböztetni, milyen lövés adtunk le mi és melyik érkezett az oroszoktól. Most már ezt is megtanultuk. Éjszaka a legrosszabb, hajnali 4 óra körül már kezdődnek a harcok, aludni nem nagyon tudunk. Napközben nem tudsz mit csinálni, úgyhogy önkénteskedünk. Van, aki pénzt keres, öregeket lát el, főz másokra is, begyűjti az elhagyott háziállatokat. Sokan éhen haltak közülük, mert menekülés közben hátrahagyták őket.

– És maga?

– Én a kapcsolataimnak köszönhetően dzsipeket próbálok például Lettországból beszerezni, s akik nem csatlakoztak a hadsereghez, azok, mint én is, itt helyben próbáljuk a védelmet megszervezni, ki-ki a maga módján. Noha csaknem mindannyian elvesztettük a munkánkat, de senki nem tétlenkedik. Lelkileg is nehéz, még azoknak is, akik elmenekültek, mert ők úgy érzik, nem tesznek a győzelemért. Mi úgy döntöttünk, maradunk a család mellett és harcolunk.

– A férfiak nem is hagyhatják el az országot.

– Igen, de elmenekülhettünk volna Ukrajna nyugati részére, ahol biztonság van, de annak semmi értelme nem lett volna.

– Munka és fizetés nélkül a többség?

– A lakosság 80, de lehet, h 90%-a van most munka nélkül. A nyugdíjasok kapnak ellátást, ezért sokaknak most ők segítenek. A kisvállalkozások csekély támogatást, 200 eurót kapnak. A tartalékokat éljük fel. Már akinek van. A segélyszállítmányok ide még nem érkeztek el. Talán az öregekhez, betegekhez a belvárosban.

– Meddig bírják ilyen körülmények között? Meddig tudnak ellenállni?

– Ki hogy? Attól függ. Ellenállni azonban sokáig! Nem kérdés. Akinek elfogy a pénze, azon segítünk, aztán a végén csak elszámolunk valahogy egymással. Visszük az állatkertbe is a megmaradt ennivalót, mert ott is pusztulnak az állatok. A vasútállomások is tele vannak ketrecben ott hagyott állatokkal, mert nem lehetett a menekülőknek felvinni őket a vonatra. Etetjük őket is.

– Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével, a nehézsúlyú boksz világbajnokával elégedettek?

– Kiválóan dolgozik. Kijev ma, hogy is mondjam, amolyan nagy erődítmény. Nem fogja Oroszország bevenni. Persze ez nem jelenti azt, hogy itt-ott ne égne ki egy ház. De mi a dolga most egy polgármesternek? Működjenek a kórházak, közlekedés, legyen ellátás. Ezek rendben vannak nagy általánosságban.

– Kijárási tilalom volt két napig, mától mi a helyzet?

– Este 8-tól reggel 7-ig továbbra is fennáll, mert nagyon sok a diverzáns csoport, akiket így éjszaka meg lehet különböztetni a polgári lakosságtól, akik ugyebár nincsenek kinn az utcákon.  Így lehet megakadályozni, hogy a kritikus infrastrukturát, a közműveket megrongálják. Mert ez a céljuk.

– Ilyen ellenállás mellett meddig bírja Putyin?

– Amíg van pénze. A háborút ugyan megnyerheted a hadsereggel, de ott marad a lerombolt gazdaság.  Nagy árat fog ezért fizetni.

– Mit tudni az orosz fél veszteségeiről?

– Az ukrán adatok szerint 14 ezer orosz katonát öltek meg, 40-50 ezer a sebesültjük. Legalább 400 tankot semmisítettünk meg, 100 helikoptert. Óriási veszteségeik vannak. Több és nagyobb, mint 11 év alatt két csecsen háborúban. De az orosz lakosság erről nem tud, hisz most már minden tv-t, rádiót és újságot felszámoltak, ami nem állami. Hazugsággal etetik az orosz népet. A velünk szomszédos Belorusz halottas házai tele vannak, ezt csak mi tudjuk itt. Blokkolták a Facebookot, a YouTube-ot, s ha valaki az állami híradásoktól eltérő információt terjeszt, akár magánlevelezésben is, börtönbe zárják. Kegyetlen a helyzet.

Orosz hadművelet
 
Szétlőtt épület Kijevben 1
 
Kijev, 2022. február 24. Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott kép egy tüzérségi találatot kapott katonai épületről Kijevben 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. MTI/EPA/Ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata
Fotó: Ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata
 

 

– Ugyan nem lesz repüléstilalmi övezet, de kapnak olyan fegyvereket, amelyek biztosítják a légtér védelmét

– Igen, de ezek csak bizonyos repülőgépek és helikopterek kilövésére alkalmasak. 5 kilométeres hatótávolsággal. Sajnos, ez csak félmegoldást jelent. Persze a 350 ezre Mariupol nem pusztult volna el, ha hamarabb megkapjuk ezeket. Azt mára szinte a földdel egyenlővé tették.

– Ha Ukrajna lemondana a NATO-s és uniós tagság lehetőségéről, az mennyiben változtatná meg a helyzetet?

– Semmiben. Mert ezt csak azért mondta Putyin, hogy legyen indoka a támadáshoz. Amúgy is, beszéltem a lett, litván és észt barátaimmal, őszintén, s azt mondták, nem hiszik, hogy a NATO meg tudná védeni őket. Oroszország két nap alatt lerohanná ezeket a kis államokat. A NATO amúgy is védelmi szervezet, Putyinnak nem kellene félnie a támadásától. Nem, Putyin a Szovjetuniót akarja újra létrehozni, a mi országunkat orosz uralom alá hajtani. Sikerült Beloruszban és Örményországban. Részben Kazahsztánban. Amolyan Rettegett Iván módjára akar nagy orosz birodalmat építeni.

– Látva a maguk hősiességét, ezt a célt nem fogja elérni…

– Diktatúrát hozott létre, és azt hiszi, mint a cáratyuskák, majd ő dönti el, milyen kormány legyen Ukrajnában. Ezt a nép nem tűri itt. És hiába tervezte, nem tudta két nap alatt elfoglalni Kijevet sem. Hamis választásokat tart, nem tudja elképzelni, hogy demokratikus úton a nép választja meg a vezetőit. Az a baj, hogy most már terve sincs arra, mit tegyen. Mi történik? Népirtás, az ukrán nép legyilkolása! A gazdaság szisztematikus romba döntése. Azt követeli, hogy szolgáltassunk be minden fegyvert. S amíg a Krímet és Donbaszt nem adjuk át Oroszországnak, addig fog harcolni megállíthatatlanul.

✽ ✽ ✽

– Elmesélem, nehéz tájékozódni, mi történik valójában, mert az orosz telekanál 1 egyszerűen nevetséges. Putyin beszédeit adják be az órás hírekben. Marad a CNN, BBC. Ő ezeket sem tartja igazán frissnek és sokoldalúnak, de még mindig jobb a semminél – mondja Oleg.

– Az első napon egy kicsit megrémültem, amikor robbanásokat hallottam, és életemben először légiszirénát. Most már sajnos kezdünk hozzászokni – meséli a 23 éves szintén kijevi és szintén újságíró Anasztázia Levchenko, aki ideiglenes tévés munkákat kap. Ő is önkénteskedik, mi mást csinálhatna. Viszont örömmel újságolja, hogy a Védelmi Minisztériumtól kapott most egy megbízást, hogy a háborút pillanatait kezdjék el rögzíteni kisfilmekben. Azt mondja, mindegy, kap-e érte pénzt, lesz-e szerződése, mert ez a projekt önmagában is érdekes. 

– Az, hogy mi zajlik Oroszországban a médiával, tudjuk, de hogy Ukrajnában van-e sajtószabadság azt nem tudjuk…

– Kétféle médiacsoport van, az egyik kritikus a kormánnyal, a másik nem. A háború előtt három orosz tv-csatorna volt, amit most bezártak. Sok újságíró magától felállt, amikor látták, hazugságokat közöltek. Viktor Medvechuk a tulajdonosuk, aki Putyin meghosszabbított keze. Putyin az ő lányának a keresztapja. Átkeresztelték a tv-csatornákat és most a youtube-on közvetítenek. Nekem sok ismerősöm dolgozik ott, ők úgymond most feketelistán vannak.

– Mit szólt Marina Ovszjannyikova akciójához, aki az oroszországi főműsoridőben a hírolvasó mögött bekúszott egy táblával, azt követelve, hogy állítsák le a háborút és kérte az embereket, ne higgyenek a hazugoknak?

– Nagyon tisztelem őt, tudom, sokan elítélik Oroszországban. Talán, ha lett volna valaki korábban, aki a Krím elfoglalásakor ezt tette volna, akkor ma nem tartanánk itt. De talán még most sem késő! Adok esélyt azoknak, akik most elítélik őt, és végül jobb belátásra jutnak.

✽ ✽ ✽

Véletlenül akadtam a másik Oleg Vasziljevszkijre a Facebookon, amikor az ismerősömet kerestem. De ha már odatévedtem, Oleg azt mondta, szívesen nyilatkozik, ha engem nem zavar, hogy két Oleg Vasziljevszijjel hozott össze a sors. Ő tv-s producer volt, saját cégével külsős megbízásokat kaptak, s nem panaszkodott, ebből szépen megélt. A középosztálynál egy kicsit jobban, de nem tartja magát gazdagnak.

– Régen munkába indultunk, ma pedig keressük annak a módját, minél hamarabb véget vessünk a háborúnak. De attól tartok, ennek nem lesz egyhamar vége. Én is önkénteskedek, az ukrán hadseregnek igyekszem a szükséges dolgokat beszerezni. Katonazubbonyt, bakancsot, golyóálló mellényt. Amire szükség van. Két hónapra van még tartalékom. Ameddig kitart a pénz, addig csinálom. De most nem kell másra, mint hogy egyél valamit és az autót meg tudd tankolni.

– Milyen forgatókönyvvel számol?

– Bonyolult kérdés, arra számítottam, nem hamar vége lesz. Másfél-két hónapnál nem nagyon lehet a háború aktív szakaszát tovább bírni. Utána nemcsak munícióban, de lelki utánpótlásra is szükség van.

Orosz hadművelet
 
Ukrajna, háború, Kijev, katona 2
 
Kijev, 2022. február 25. Ukrán katonák Kijev központjában 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/AP/Emilio Morenatti
Fotó: Emilio Morenatti
 

 

– Ennyi kudarc után mi lehet még Putyin célja?

– Nem tudom, de úgy érzékelem, hogy túlértékelte a saját képességét, miközben alulértékelte a miénket. Hibát követett el.

– Amit önök tesznek, mint igazi patrióták az egész világ, csodálattal nézi. Lát még valami reményt?

– Miért ne látnék? Dehogynem, igenis van remény. Mi mindenképpen győzünk, csak az a kérdés, milyen áron. Hiába foglalják el a várost, hiába vesznek ellenőrzésük alá egy utcát. A lakóit soha nem fogják tudni az ellenőrzésük alá vonni.

Csernyánszky Judit riportja a 2022. március 19-i Hetes Stúdióban hangzott el.