"Ha egyszer bekerül valaki a kényszereljárások rendszerébe, nagyon nehéz onnan kikerülni"
18/04/2022 09:56
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
Elvben jó a kényszerintézkedések felülvizsgálatáról szóló jogszabály, de a gyakorlatban rendre elsiklik – véli Bieber Ivóna. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint ennek példája a rákbeteg miskolci tanár esete, akit zavart állapotban vettek kényszergyógykezelés alá, és később sem engedték ki, így zárt intézetben halt meg.
Még 2020-ban vettek előzetes kényszergyógykezelés alá egy miskolci történelemtanárt zavart viselkedése miatt. A 444 összefoglalója szerint kiérkező rendőrök nem ismerték fel, hogy zavart emberrel van dolguk, Ferencet lefújták gázspével és betörtek a lakásába. A tanár egy üres borosüveget szorongatott a kezében, ez a dulakodás közben összetört és megsebesítette az egyik rendőrt is. Annak ellenére, hogy a rendőr sérülése saját bevallása szerint is csak kisebb karcolás volt, hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat. Ezt követően Kertész Ferenc zárt intézményekben maradt. Később derült csak ki, hogy a férfinak végstádiumú rákbetegsége van.
Az előzetes kényszergyógykezelés ugyanolyan kényszerintézkedés, mint az őrizetbe vétel, vagy a letartóztatás – mondta a Klubrádiónak Bieber Ivóna. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje elmagyarázta, hogy a beszámíthatóság kérdése mind az eset idején mind pedig azt követően nagyon fontos. Ennek megállapítása az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) feladata.
Az elmekórtani szakértő pedig megállapította, hogy a hivatalos személy elleni erőszak elkövetése idején Kertész nem volt beszámítható, így nem büntethető, ezt követően pedig beszámíthatónak minősítette a férfit. Ehhez képest az eljárás során arra hivatkozva nem engedték ki, vagy helyezték át közkórházba, háziőrizetbe, hogy a hatóságok szerint nem zárható ki a bűnismétlés kockázata. Még akkor sem, amikor már szondán keresztül kellett táplálni.
Bieber azonban a az esetről készült videóban arról is beszélt, hogy amennyiben a terhelt beszámíthatósága a bűncselekmény elkövetését követően helyreáll, nem indokolt a kényszerintézkedés fenntartása, mert nem várható bűnismétlés.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy mivel Kertész már nem tudott beszélni egy későbbi meghallgatásán, jogait sem tudja gyakorolni, ezért inkább elhalasztották azt, és kényszergyógykezelését sem szüntették meg, és a védelem kérését sem vette figyelembe, hogy ha már a kezelést fent kell tartani, akkor azt közkórházban, vagy háziőrizetben tegyék. Végül Kertész az IMEI zárt intézményében, családjától távol hunyt el.
A tanár ügyvédei és családja még halála után is azért küzdenek, hogy rámutassanak a magyar igazságszolgáltatás súlyos tévedéseire. Bátyja, Kertész László a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. Bieber megjegyezte, hogy rendszerszintű változás a cél, mert bár "a jogszabály elviekben jó, a gyakorlatban, az alkalmazás során siklik el a felülvizsgálat".
Hozzátette, a letartóztatásoknál is megfigyelhető, hogy "aki egyszer bekerül a rendszerbe, nagyon nehezen kerül ki onnan".
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2020.04.18., kedd 8:35
Riporter: Szénási Sándor