Gyászmunka Magyarországon – Élet a választások után
20/04/2022 08:06
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az eltérő politikai irányzatú csoportosulások szövetségének nem volt meggyőző kormányzati programja és mély benyomást keltő közös kormánylistája, nem tudta megnyerni magának a korrupt Orbán-csapatban csalódott választókat. Lendvai Pál szerint ezzel egy a portugál Salazar-rezsimhez hasonló berendezkedés jöhet.
Orbán Viktor választási győzelme után, tekintettel a tudományos és a médiaintézmények csaknem teljes állami ellenőrzésére, a szellemtudományok és a politikai kommentárok független, liberális művelői számára nem maradt más hátra, mint hogy belső emigrációba vonuljanak – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standard által közölt, Gyászmunka Magyarországon című cikkében.
Az elmúlt ötven évben tett magyarországi látogatásai során a szerző egyszer sem érzékelte még olyan komornak a hangulatot, mint legutóbb, a múlt héten, a Fideszt harminc esztendeje vezető Orbán Viktor negyedik választási győzelme után. A hat pártból álló – és a párt nélküli Márki-Zay Péter által vezetett – ellenzéki szövetség váratlanul egyértelmű vereségét követően Lendvai összes beszélgetőpartnere azt jelezte, hogy a családi, illetve baráti körben felerősödött a kivándorlási hajlandóság.
Az, hogy 2018-cal összevetve 753 ezer ellenzéki szavazat veszett el, a kommentátor szerint nem csupán annak tudható be, hogy Orbán mesterien és hazug módon korbácsolta fel a félelmet az ukrajnai háború esetleges következményeitől – pontosan úgy, mint annak idején a 2015-ös menekülthullámtól –, illetve hogy 4 és félmilliárd euró értékben osztott ki a miniszterelnök választási ajándékot. Az eltérő politikai irányzatú csoportosulások célirányos szövetsége, amelynek nem volt meggyőző kormányzati programja és mély benyomást keltő közös kormánylistája, nem tudta megnyerni magának a korrupt Orbán-csapatban csalódott választókat, és még Budapesten, valamint más urbánus központokban is kénytelen volt veszteségeket elkönyvelni.
Lendvai hivatkozik Lengyel Lászlóra, aki elsősorban német, de egyúttal más unióbeli, illetve amerikai befektetőket is azzal a szemrehányással illet, hogy az autoriter rezsim 12 éven át tartó előretörése során gyávaságból, illetve közönyösségből egyáltalán nem helyeztek el hirdetéseket a kevés független médiaintézménynél, így a Klubrádiónál, illetve más weboldalakon. Azért, hogy az EU – leszámítva hatástalan határozatokat – 2010 óta nem lépett fel a jogállam lebontása ellen, elsősorban Angela Merkel volt német kancellár, de rajta kívül a szociáldemokrata volt koalíciós partner is felelős – ismerteti Lendvai Pál Lengyel László véleményét.
Most – folytatja a Der Standard szerzője – olyan, teljességgel hatástalan szimbolikus magatartásról vitáznak, hogy egyáltalán részt vegyenek-e az ellenzéki képviselők a parlament ünnepélyes megnyitásán és az eskütételen. Ungváry Krisztián történész egyenesen a parlament bojkottálását javasolta az egyébként udvari bolonddá leminősített ellenzéki politikusoknak.
Lendvai Pál elképzelhetőnek tartja, hogy az Orbán által kitalált Nemzeti Együttműködés Rendszere hosszú távon olyan konzervatív, autoriter, személyhez kötött rendszerré fejlődhet, amely a Portugáliában 1932 és 1974 között, Antonio de Oliveira Salazar alatt fennállt állami berendezkedéshez hasonlatos. A Salazar-rezsimmel ellentétben azonban Orbán nem zárja be a bírálókat, és a határok is nyitva maradnak. Inotai András közgazdász viszont hamarosan nagy gazdasági válságra számít, aminek a számláját nem a korrupt Fidesz-közeli elit, és nem is Orbán Viktor miniszterelnök újgazdag családja, hanem a lakosság fogja kifizetni. A keserű ébredés következményei ellenben beláthatatlanok lesznek, még az önhittségtől elvakult és mindeddig sérthetetlen Orbán Viktor számára is – zárul Lendvai Pál cikke a Der Standardban.
Macronnak megvan az esélye ismét választást nyerni
Ejtsünk még néhány mondatot arról, hogy a francia elnökválasztás vasárnap esedékes második fordulója előtt a Les Echos című párizsi lap internetes oldalán tegnap közölt legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Emmanuel Macron hivatalban levő államfő valamelyest tovább növelte előnyét szélsőjobboldali kihívójával, Marine le Pennel szemben. Eszerint az elnök a voksok 56 százalékára, a Nemzeti Tömörülés vezetője pedig csak 44 százalékára számíthat. A múlt pénteken Macronnak ennél még két százalékponttal alacsonyabb volt a várható eredménye – igaz, hogy a mostani 56 százalék is alaposan, három százalékponttal elmarad attól az 59 százaléktól, amit március elején mértek Macronnál. Az, hogy az Elysée-palota mostani lakója alapos okkal reménykedhet az újbóli győzelemben, a számsorok szerint nagyrészt arra vezethető vissza, hogy az első forduló harmadik helyezettjének, a radikálisan baloldali Jean-Luc Mélenchonnak a hívei közül 40 százalék hajlik arra, hogy Macronra voksoljon a második fordulóban, miközben Le Penre csak 26 százalék tervezi leadni a szavazatát.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.04.20., szerda 6:00
Riporter: Kárpáti János