„Klubrádió“
Ötös - Bódy Gergővel

Van gyümölcs, van hal, mi kell más az életben? Nyugati bér, internet és felhőkarcolók

15/07/2020 20:07

| Szerző: Klubrádió

Harmadik magyarként vitorlással megkerülte a Földet, és a Fidzsi-szigetekbe szeretett bele Méder Áron. Barátságosnak és mosolygósnak ismerte meg a helyieket, nem gazdagok és nem kapkodnak, mintha visszafelé járna az óra, a munka pedig gyakran csak örömszerzés.. Sokan csak gyümölcsszedésből és halászatból élnek, fűszoknyák nincsenek, viszont van mezítlábas diszkó, angollal kevert helyi slágerek és több ezer éves és legális helyi könnyűdrog. Amikor ezt fogyasztják, „barátság van és jókedv”. Azoknak azonban, akik nyugatias életmódra és jövedelemre vágynak, kevésnek tűnhetnek a helyi lehetőségek.

2020. július 14. Ötös - Bódy Gergővel / részlet, Méder Áron (20.07.14.)
23:56
00:00

Méder Áron arról mesélt az Ötös Hátizsák című rovatában, hogy három évig tartó világ körüli útja során miért pont a Fidzsi-szigeteken töltötte a legtöbb időt. Az utazó elmondta, a Csendes-óceánon másfél évet, a szigeteken fél évet volt, a hurrikánszezon miatt kényszerült ott megállni. Úgy gondolta, nem kockáztatja meg a találkozást a déli féltekén decembertől májusig előforduló hurrikánokkal.

A Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 kilométerre északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott. Legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga és északról Tuvalu. 860 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb országa. Erős a kapcsolat volt gyarmattartójukkal, Nagy-Britanniával, angolul tanulnak az iskolában, ami saját fidzsi (fijian) nyelvükre is nagy hatással van, nagyon sok angol szó keveredett bele.

Méder Áron azt mondta: az ottaniak nagyon barátságosak, mindig mosolyognak, szeretik egymást, és ha a politikusok nem gerjesztik, nincs ellenségeskedés, „legfeljebb öt évente van egy kicsit nagyobb verekedés”. A földjüket nem adták el, hagyományos életet élnek, jellemző náluk a „fijian time”, a fidzsi idő, lassan halad minden, mintha visszafelé járna az óra. Nem kapkodnak, a munka – főleg gyümölcsszedés és halászat – gyakran csak örömszerzés.

Nem gazdagok, csak a két legnagyobb városban van valódi gazdaság, a kis szigetekre alig mennek turisták, ha oda el akar jutni az ember, akkor a helyi vezetőnek ajándékot kell vinni, ez a káva (kava) nevű helyi, legális könnyűdrog, és amikor ezt fogyasztják, „barátság van és jókedv”. A káva úgy készül, hogy megőrlik a hozzávaló növény gyökerét, és a port feloldják vízben. Nem illegális, csak mennyiséghez kötött. Ettől lelassulnak, nyugtató hatású, a fogyasztása több ezer éves hagyomány, a Csendes-óceán nagy részén a kultúra része. A férfiak isszák, de a hagyományok szigetenként változnak. Egy kókusztálból issza mindenki, az megy körbe órákon át, beszélgetnek, aztán lassan kidőlnek az emberek. Ital is akad Fidzsin, van sör, rum, de a helyiek által látogatott helyeken jellemzően nincs nagy alkoholválaszték.

Az ebéd legtöbbször hal, köretnek gyökereket esznek, és banánt is. A kókuszos hal a legnépszerűbb, de kókusszal egyébként is sok mindent édesítenek. Előbbit még előfordul, hogy kövön sütik, de talán már csak a turisták miatt. Egy-két sziget nagyon népszerű a jachtos kirándulók körében, ott a helyieknek már csömörük is van tőlük, de sok a nyugis hely, amelyek lakói nem vágynak még pénzes turisták tömegeire sem. Most van ott a főszezon, annak ellenére, hogy a déli féltekén ez a tél; a nyár ugyanis túl meleg a kikapcsolódáshoz, valamint a hurrikánszezon is visszaveti a turizmust, a viharok ekkor olyan erősek, hogy  egész falvakat telepítenek ki. A hurrikán tehát nem tréfa, december és május között szinte bármikor lecsaphat, és minden családban van valaki, aki megsérült vagy meghalt miatta. 

Mindenfelé vannak karaokeklubok, diszkók, utóbbiak körülbelül olyanok, mint amilyenekkel kisebb magyarországi településeken is találkozni, vidéki, nem annyira fancy helyre kell gondolni.  Az azonban mindenképp különbség, hogy a trópusi szigeten nem számít különlegesnek, ha mezítláb megy valaki a diszkóba. A zenekarok egyébként felhasználják a régies ütemeket, azokat keverik a mostani amerikai, angol hangzással.

Két nagy ünnep, buli van, amikor egyéves lesz a gyerek, és az esküvő. Ilyenkor szoknyaszerű viseletet hordanak. (Eggyel arrébb, Tongán még viselik a növényekből készült szoknyákat.) Amúgy általában mezítláb vagy papucsban közlekednek, a viselet póló és rövidnadrág, a lányoknál miniszoknya, és nem fűből készül, az régen volt. 

A viselettel együtt az életmód is sokat változott Fidzsin az utóbbi évtizedekben, bejött a tévé, a mozi, majd az internet, kinyílt  és sokak számára vonzó vált a külvilág, így ma már sokan elmennek, ha Új-Zélandon vagy Ausztráliában dolgozhatnak. Van ugyan egyetem a fővárosban, Suvában, de azok számára, akik nyugatias életmódra és jövedelemre vágynak, kevésnek tűnhetnek a helyi lehetőségek, kevés az esély a kitörésre.  Lehet azt mondani, hogy ha „van gyümölcs, van hal, mi kell más az életben” – jegyezte meg Méder Áron –, de a helyiek közben látják a tévében a felhőkarcolókat, és így az életük is más megvilágításba kerül.

Méder Áron arról is beszélt, hogy ma is tartja a kapcsolatot Fidzsin megismert barátaival, követi, hogy mi történik velük.

 
 Forrás: cultur668/Pixabay
 


A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Wikipedia

Ötös - Bódy Gergővel / részlet, Hátizsák
2020. július 14., kedd 10:00