„Vásároljon
Reggeli gyors

Falus András: Már eta, zeta és lambda mutációt is vizsgálnak

29/11/2021 13:03

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Mi ez az omicron? Tényleg annyira veszélyes a sokkoló mutációja miatt, mit tud? Falus András immunológus válaszolt a Reggeli gyorsban, szerinte a rengeteg mutáció "nem jelent ijesztő körülményt, és nem kell feltétlenül nagyobb világválságra kell gondolnunk".

2021. november 29. Reggeli gyors (2021. november 29., hétfő 06:00)
150:05
00:00
Műsorvezetők: Dési János, Panxnotded Miklós, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre, Mérő Vera Szerkesztők: Bálint Judit, Korpás Krisztina, Selmeci János, Jávor Dénes Marcell, Herskovits Eszter

A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 1:44:51-től hallgathatja meg.

Az első koronavírus-mutáns, ami elterjedt a világon, hét mutációt tartalmazott, a mostaninál 31-et írtak le, mondta az immunológus professzor a Reggeli gyorsban. A szakember hosszan és részletesen beszélt arról, hogy a SARS‑CoV‑2 tüskefehérjében hány mutációt írtak le (majdnem ezret), aminek a nagy része azonban nem okozott evolúciós előnyt a vírusnak, hogy jobban elterjedjen. A koronavírus a tüskéktől felismerhető, a látványképe alapján a laikusok is felismerik: Falus elmondta, hogy azt feltételeznék, hogy a mutációk zöme a legérzékenyebb részében, a tüske fehérjében van, ahol kötődik, de ez egyáltalán nincs így.

Az első mutánsnál, a brit mutánsnál egy olyant mutációt vettek észre, ahol az egyik aminósav helyett egy másik aminósav jött létre, és a brit mutáns az év elején már ettől gyorsabban terjedt, mint a vuhani eredeti vírus: ez most sokszorosan így van. A 31 mutáció sok funkciót megváltoztat a vírusban, például a kötés erősségét, hosszát, hogy milyen a kórképe. Most rengeteg mutáció van, és ezek zömének nem tudjuk a jelentőségét.

Tudomány - Falus András a Mindentudás Egyetemén
 
Falus András
 
Budapest, 2011. február 4. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója előadást tart Az egészség és a betegség komplex szemlélete a genetikai állományunkról és a környezeti hatásokról szerzett tudásunk fényében címmel a Mindentudás Egyetemén Budapesten, a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának Szent-Györgyi Albert előadótermében. MTI Fotó: Földi Imre
Fotó: Földi Imre / MTI
 

Hogy a vírusok nagy számú mutációja a járvány végét jelenti-e, arra Falus azt mondta, nem biztos hogy a mutációk azt jelentik, hogy a SARS‑CoV‑2 egyre gyengébb. "Keveset tudunk, és nincs olyan hiteles adatmennyiség, hogy döntést lehessen hozni. Falus kijelentette: egyértelműen a mutánsok számának gyorsulása, ő már tud eta, zeta, perui lambda mutációról is, amit vizsgálnak, de ezek még nem robbantak ennyire szét.

A fertőzőképesség nincs egyenes kapcsolatban a betegség a súlyosságával, mondta Falus, aki a koronavírus további izgalmas tulajdonságai között említette, hogy van nyitott és zárt állapotuk is, amik lehet, hogy összefüggnek a mutációk számával. "Senki sem érti, hogy zárt formában van, amikor nem fertőz, mit csinál a vírus". A közismert, hogy a vírusok nem tudnak élő sejt nélkül túlélni, abban sokszorozzák magukat, tehát kell egy gazda sejt. De becsukott, zárt formája is van a SARS‑CoV‑2-nek, amire semmilyen értelmes magyarázat nincs, mondta, és hozzátette, hogy a mutációk változatossága nem függ össze, "nem jelent ijesztő körülményt, hogy feltétlenül nagyobb világválságra kell gondolnunk".