Miért érkezett pénz az EU-tól, miközben jogállamisági problémák vannak?
22/11/2021 11:53
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Közel 800 milliárd forintot kapott az idén a magyar kormány az EU-tól, miközben arról szólnak a hírek, hogy levélben kérnek tájékoztatást gyanús ügyekben. Hogy kaphatott pénzt, és milyen pénzekről van szó? Egy pénzügyi elemző beszélt erről a Reggeli gyorsban.
A teljes beszélgetést a lejátszóra kattintva 37:48-tól (97:48-tól) hallgathatja meg.
Október elejétől november elejéig az EU 360 milliárd forintnyi euró felzárkóztatási pénzt utalt Magyarországnak, és augusztusban pedig még ennél is többet. De ez a pénz nem a Covid-helyzettel összefüggő helyreállítási pénz, hanem még a 2014-2020-as költségvetési periódusban Magyarországnak járó összeg. Weinhardt Attila, a Portfolió elemzője azt mondta, az a periódus ugyanis valójában 2024-ig tart, akkor lesz az ugyanis az utolsó pénzügyi elszámolás, amihez még 2023 év végéig lehet benyújtani a fejlesztési számlákat. Ebben nincs semmi rendkívüli, mondta.
Ez a pénz egyfajta utófinanszírozás. A kormány ugyanis a projekteket megelőlegezi, a számlát kiküldi Brüsszelbe, ahol hatvan nap után folyósítják a pénzt. Viszont a januárban életbe lépett - a jogállamisági eljárást is lehetővé tevő - rendelet miatt Weinhardt szerint arra lehet számítani, hogy ezeknek a pénzeknek az ellenőrzése szigorúbb lesz.
"Nagyobb lesz az éberség, és ez a minap a kormánynak megküldött levélből is látszik, amiben az Európai Bizottság 16 olyan témát feszeget, amiknek közük van az uniós pénzek itthoni felhasználásához", és amikben például különféle összeférhetetlenségekre kérdeznek rá. Egyelőre tehát csak információkat kér az Európai Bizottság, a nagy Weinhardt szerint az, hogy a válaszokkal mihez fog kezdeni, "milyen alapot szolgáltat arra, hogy egy később meginduló jogállamisági eljárásban a végén esetleg szankciókat alkalmazzon" a magyar kormánnyal szemben. "Ez egyelőre nem látszik" - mondta.
Kissé bonyolultnak tűnhet, hogy miért tart vissza és utal egyszerre pénzeket az EU. A jogállamisági eljárást lehetővé tevő rendelet ugyanis csak január óta hatályos, viszont a hatálya kiterjed a 2014-2020-as fejlesztési pénzekre is: tehát az elmúlt hónapok során érkezett közel 800 milliárd forintra is érvényes. Azért küldik mégis, mert tavaly decemberben, amikor az uniós költségvetési vita zajlott, amiben a magyar kormány vétóval fenyegetőzött, az végül úgy oldódott meg, hogy az államfők és kormányfők aláírtak egy négy oldalas külön dokumentumot, amiben a jogállamisági rendelet hatálya alól kivették a 2014-20-as pénzek kérdését arra hivatkozva, hogy maga a rendelet menteközben érkezik, és hogy ne legyen visszaható hatálya. Jogszabályi szinten tehát vonatkozik a jogállamisági rendelet, de közben létezik egy kormányfői alku is. A nagy kérdés, hogy lesz-e további folyósítás, mondta.
Az egész eljárásban ugyanis az is egy fontos szempont, hogy az Európai Parlament beperelte a bizottság elnökét, hogy a jogállamisági mechanizmusban egyelőre nem tett semmit. A pénz további folyósítása pedig egyre nagyobb kockázatokat rejt, mondta az elemző.