Erősödött az uniós egység, Magyarország egyre jobban elszigetelődik
17/02/2022 08:00
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Ha ki akarná léptetni az országot Orbán az Európai Unióból, akkor saját szavazóbázisát hagyná cserben – írja a Deutsche Welle, ugyanakkor évértékelő beszédében a magyar kormányfő ismét az EU ellen tüzelte a hangulatot. Mondatai legalábbis spekulációra adtak okot. Mérföldkőnek nevezi a New York Times az EU bíróság döntését, ami Orbánnak a legnehezebb időszakban jött, erős ellenzéke van, ugyanakkor az EU- vezetői óvatosak, nehogy megvádolják őket, hogy be akarnak avatkozni a magyar választásba.
Orbán Viktor nem az a típus, aki hagyja a sötétben tapogatózni azokat, akiknek üzenni akar – írja a Deutsche Welle szerkesztőségi cikkében. A lap azzal az ellentmondással foglalkozik, hogy miközben Orbán állandó szapulja a brüsszeli vezetést és az egész rendszert a Szovjetunióéhoz hasonlítja, aközben pedig minduntalan elismétli, hogy Magyarország helye az Unióban. Ha nem akarja a Huxitot, akkor miért kelt ki ismét dörgedelmesen a közösség ellen? Miért lett ez megint kampánya témája? És miért ismételgeti azt szinte a kezdetektől fogva, hogy van élet az Unión kívül is?
Tavaly nyáron beindult a Huxit gépezet, amikor Kövér László úgy fogalmazott, hogy ha ma kellene szavazni uniós tagságunkról, akkor nemmel voksolna. A Magyar Nemzet és egyéb fórumok vitték a témát, végül megint kiderült, hogy még Orbán saját szavazói is uniópártiak, 4/5-ük nemet mond a Huxitra. Ez a forgatókönyv tehát nem jött be.
Orbánnak szüksége van az Unióra, hogy Közép-, valamint Délkelet-Európát begyűrve, régiós hatalommá emelje az országot. Ehhez a forrásokra szüksége van. Ingatlanokba és médiakonglomerátumokba fektet a térségben, jelen van Romániában, Szerbiában, Ukrajnában, Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában, a kilépéssel pedig Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót sem vihetné be a hátán az Unióba, hogy antidemokratikus rendszerükkel épp őt erősítsék. Az elemzés végkövetkeztetése szerint, Orbán nem kilépni akar, hanem úgy átalakítani az Európai Uniót, hogy ne legyen jogi és pénzügyi következménye annak, ha nem tartja magát az uniós alapértékekhez.
Tehát amikor kampánynyitó beszédében az Uniót fenyegeti és a Huxitot lengeti be, akkor nincs abban semmi ellentmondás, csak logika.
Sokba fog még kerülni ez a jogállami küzdelem Magyarországnak és Lengyelországnak is – véli a Tagesschau, hisz 2020-ban Lengyelország 12 milliárd eurót, Magyarország ötöt kapott. Ráadásul a koronavírus-féle újjáépítési alapot még egyikük sem kapta meg, mert az erre kidogozott program nem felelt meg az uniós elvárásoknak. A tegnapi elítélő határozat ellenére egy ideje még keményebben lép fel a két kormányfő az Unióval szemben. Miközben az ellenkezőjére számíthatnánk. Ellenben az Európai Tanácsban meglesz a két országot elítélő, a szankciókat szorgalmazó többség. Hisz a jogállami mechanizmus alkalmazásához nem kell egyhangú szavazat. Márpedig, hogy csak a legnagyobbakat említsük, Németország, Franciaország, Spanyolország támogatja a pénzügyi támogatások megvonását. No, de ez jópár hónapot igénye vesz még – írja a Tagesschau.
Varga Judit kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, amikor azt állítja, hogy a „gyermekvédelmi törvény” miatt ítélte el a magyar kormányt az Unió – értelmezi a történteket a Der Standard.
A New York Times nemcsak mérföldkőnek nevezte a szerdai döntést, hanem azt is állítja, hogy új korszak kezdődött Brüsszelben, az Európai Bizottság kezébe mind jogi, mind politikai értelemben új fegyver került széles értelmezési jogkörrel. Soha nem látott egység alakult ki a tagállamok között ennek a kérdésnek a megítélésében, ami egyben azt is jelenti, tovább durvul a két ország elszigetelődése az Európai Unióban. A verdikt Orbán számára a lehető legkritikusabb időpontban jött, amikor erős ellenzékkel néz farkasszemet.
Daniel Freund német európai parlamenti képviselő attól tart, hogy az Európai Bizottság azért igyekszik tompítani a bírósági döntés élét, nehogy az a vád érje, beavatkozik a magyar választási kampányba. Pedig kötelessége minél előbb megkezdeni a jogi eljárást, hisz így is hónapokba telik, mire bármi történik. Ellenkező esetben Orbán Viktor eléri, amit elve akart, húzni az időt minél tovább, hogy addig pénzügyi következmények nélkül megnyeri a választást.
Magyarország készen áll több tízezer ukrán menekült befogadására – írta meg Gulyás Gergely bejelentését az orosz Lenta portál. Igaz, hozzátette, hogy elsődlegesen azt szeretné, ha nem törne ki az orosz-ukrán-háború. Hasonlóképpen tenne Lengyelország is, azonban a brit külügyminiszter úgy fogalmazott legutóbb, mivel a kérdés nem aktuális, hisz jelenleg nincs háború, egyelőre nem akarnak foglalkozni a potenciális ukrán menekültek ügyével. RBK-Ukrajna azonban ezt kiegészíti azzal, hogy Orbán évértékelőjében, pontosabban kampánynyitó beszédében már jelezte, gazdasági visszaesést hoz, ha ellepik az országot az ukrán menekültek.