Elpusztítanák a hódok életterét a Rákospalotai-lápon

A Rákospalotai-lápot történetében már többször el akarták pusztítani, most a Magyar Közút Nonprofit Zrt. akarja lecsapolni. Műszaki okokra hivatkozva. A láp közvetlen közelében halad az M0-ás felüljáró, és ennek van egy olajfogó műtárgya a lábszegélybe, ami vízborítás alá került, és ennek a működését is akadályozza, illetve újabban felmerült az is, hogy magára a felüljáró alapzatra is hatással lehet a vizesedés - magyarázta Kriska György. Hozzátette, a HUN-REN Vízi Ökológiai Intézete egy olyan természetvédelmi megoldással állt elő, mely a lápot és a felüljárót is megvédené. Javaslatuk szerint a hódgátba túlfolyó csövet építenének és ezzel lehetne szabályozni a vízszintet.

Most a XV. kerületi önkormányzat is próbál lépni az ügyben. A Rákospalotai-láp megvédésének érdekében sürgősségi előterjesztést nyújtott be a XV. kerületi önkormányzat képviselő-testületének Gyurkó Dániel képviselő, a cél, hogy a hódok életterét védett természeti területté nyilvánítsák. Persze az ügy elintézése nem kerületi önkormányzati hatáskör, mert a tulajdonos a magyar állam, kezelője a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. Viszont helyi védetté nyilvánítást a települési önkormányzatnál (jelen esetben a Főváros) bárki kezdeményezhet, ezért azt javasolja a képviselő, hogy azt a XV. kerület képviselő-testülete tegye meg.

Kriska György a lápok fontosságáról azt mondta, hogy amellett, hogy természetvédelmi értékek, ahol sok akár védett faj is megtalálható, a vizes élőhelyek között is a biológiai sokféleséget képviselik. Tehát van egyrészt egy ilyen hatásuk, másrészt viszont - és ez manapság nagyon aktuális - a táj kiszáradása ellen hatnak. Tehát azzal, hogy ott megjelenik egy láp, a talajvízszint megemelkedik a környéken, így a környező mezőgazdasági területeken is eredményesebben folyhat a termelés. És ez most egy nagyon neuralgikus téma Magyarországon, hiszen tudjuk, hogy az ország egy jelentős része kezd elsivatagosodni.

Tehát nem eltüntetni kell a lápokat, hanem inkább támogatni kell a vizes élőhelyek megjelenését - hangsúlyozta Kriska György.

Hozzátette, kimutatták, hogy a magyarországi területeknek csak 10 százaléka vonható be az öntözésbe, másrészt a felületek öntözése nem eredményezi hosszabb távon ennek a problémának a megoldását.

Amit itt támogatnak a hódok kapcsán az az, hogy olyan területeken, olyan mély fekvésű területeken, ahol eredetileg nem alakultak ki lápok, ott is kialakulhatnak a hódok révén olyan vizes élőhelyek, mocsarak, amelyek a környező patakokból szerzik a vízkészletüket. De itt arról van szó, hogy itt volt egy láp. Amik Magyarországon ex lege védettek. Ilyenkor pedig mindig vitatják, tehát kell egy vizsgálat, hogy ez valóban láp-e. Ez nagy mértékben befolyásolni fogja a láp további sorsát. Ha a hatóságok nem mutatják ki, hogy ez egy láp, akkor a terület kezelője és a kormányhivatal jóindulatára van bízva a terület - magyarázta a szakember.