"Előbb vették fel a pénzt, minthogy a munkát elvégezték volna" – Marczingós László a GSM-R botrányról

"Amerre tovább fogok lépni, az nyilván van egy versenyfelügyeleti eljárás, mert elfogadhatatlan, hogy az állam ennyire slendriánul kezeli a dolgokat, kizárja a tisztességes versenyt, előnyöket biztosít bizonyos baráti résztvevőknek és emellett olyan helyzetet teremt, hogy a vállalkozóknak is kapják meg a pénzüket" - fogalmazott a Reggeli gyorsban az ügyvéd.

 

Az ügy háttere, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó úgynevezett R-Kord Kft-nek az alvállalkozója volt az a két cég, melyet most Marczingós képvisel. Az R-Kord Kft. egy másik céggel alkotott konzorciumot, és az volt a feladatuk, hogy ezt a GSM-R projektet megvalósítsák. Ez arról szólt, hogyha elindul Hollandiából egy vasúti szerelvény a Fekete-tenger felé, akkor ne kelljen mozdonyt cserélni, hanem ugyanaz a vezérlési rendszer fusson végig egész Európán egységesen, és ne különböző szisztémák mellett kelljen megvalósítani a járművek mozgatását. Csakhogy mindez az állam által is elismerten balül sült el - fogalmazott Marczingós. A vállalkozók elvégezték a munkát a GSM-R európai vasúti kommunikációs projekt magyar szakaszán, a fővállalkozó azonban nem adott ki teljesítésigazolást, nem számolt el, és a követelések töredékét ismeri csak el  – miközben a minisztérium már lezárta az elszámolást az R-Korddal.

A gondok már a közbeszerzés idején elkezdődhettek. Az ügyvéd szerint már a közbeszerzésnél voltak anomáliák: "Úgy tűnik, hogy a konzorcium előbb jelentette készre a teljesítéseket, és előbb vette fel a pénzt és az osztalékot, minthogy elkezdték volna a munkát."

A projektet később két részre bontották: egyik része maradt az uniós finanszírozás alatt, a másik viszont "annyira véres torkú volt", hogy Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma megszüntette a szerződést, kivonva azt az európai felügyelet alól.

Marczingóst június 23-án tárgyalni hívta Lázár János a devizahitelesek ügyében, de ha már ott volt, szóba hozta GSM-R problémáit is. "Elmondtam a miniszter úrnak, hogy nem adnak teljesítésigazolást, nem számolnak el, és valótlan adatok alapján kérik a kifizetéseket. "Ehhez képest június 30-án a minisztérium lezárta az elszámolást az R-Korddal. Kifizették nekik azokat a pénzeket, amelyek az alvállalkozók teljesítései után jártak volna. Miközben az R-Kord ezek nagy részét még a teljesítés tényében is vitatja" - mondta az ügyvéd.

"Az egyik ügyfél esetében több mint egymilliárd forint az elvégzett, de ki nem fizetett munka, ehhez képest körülbelül 80 milliót ismernének el, azzal a feltétellel, hogy ügyfelem minden más követelésről lemond" - fejtette ki.

A minisztériumi dokumentumban viszont szerepelnek az alvállalkozó által elvégzett tételsorok – Marczingós szerint ezek alapján az R-Kord "kb. félmilliárd forintot utaltatott ki magának".

Arra a felvetésre, hogy úgy tűnik, az elképzelés arra irányul, hogy az R-Kord pattanni fog a pénzzel és mindez akár az alvállalkozók csődjéhez is vezethet-e, az ügyvéd így válaszolt: "Az elképzelés nagyon erőteljesen erre irányul."

"Van egy-két olyan szelvény szakasz, amit átnéztem, hogy aznap kelt a tervdokumentáció, hogy mit kell megvalósítani, és ugyanarra a napra ledátumozta az R-Kord, hogy mi valósult meg. Tehát olyan, mint hogyha hat óra akkor kiadták volna a kivitelezőnek a terveket, hogy na ezt kell megcsinálni, délután négykor már készen is lett volna. Számtalan esetben látok olyan dokumentációt, aminek a valóságtartalma igen erőteljesen megkérdőjelezhető" - mondta az ügyvéd.

Marczingós úgy látta, bár Lázár János próbált nyomást gyakorolni a tárgyalások folytatására az R-Korddal, valódi előrelépést nem látni. Elmondta, "a minisztérium és az R-Kord közötti megállapodásnak volt egy jogi és egy pénzügyi ellenjegyzése. Nyilvánvalóan, hogy volt két ember, aki felelősséget vállalt azért, hogy a miniszter olyan megállapodást ír alá, ami megfelel a jogszabályoknak és a valós tényeknek, hát akkor most elkezdem kapargatni a minisztériumnál azt, hogy hogyan lehet, hogy aláírtak olyan tényeknek a fennállásának igazolását, amely tényekben nem következtek" - fogalmazott.

A bizonyítást pedig a teljesítésigazolási szakértői szervezettel kívánja véghez vinni. "Ügyfeleim eléggé jó dokumentálták az általuk elvégzett munkát. Ez a szakértői szervezethez lehet fordulni, elkészítik az igazsági szakértői véleményt, ezzel lehet fordulni a bírósághoz" - magyarázta az ügyvéd.

Úgy gondolom, hogy a Magyar Államnak nem érdekel az, hogy ne fejezze be ezt a projektet. Igaz, az ügyfeleimnél vannak azok a műszaki dokumentációk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a végleges megvalósulást átvezessék a dokumentáción a MÁV-nál, úgy kerüljenek használatbavételre. És a miniszternek és az R-Kordnál is egyértelműsítettem, hogy ügyfelemnek az az érdeke, hogy kerüljön befejezésre a projekt, és kerüljön minden átvezetésre a szükséges rendszerekbe" - tette hozz Marczingós.

„A vasútépítésben 20–30 éve félelem van”

Az ügyvéd szerint az R-Kord gyakorlata nem egyedi: "Az alvállalkozók félnek szembeszállni, vagy nincs pénzük ügyvédre. A vasútépítésben 20–30 éve fennáll ez az alá-fölérendeltségi rendszer.". Úgy látja: Mészáros Lőrinc számára a projektnek „elvárt haszna” lehetett, amit előre kivett osztalék formájában.

Egy megdöbbentő részletet is felidézett: "A V-Híd képviselője – aki nem is felettese az R-Kordnak – simán közölte, hány százmilliót kell engedni a vállalkozónak ahhoz, hogy egyáltalán kifizessék."

Per helyett megegyezésben bízik – de a folyamatok elkezdődtek

Marczingós a műsor végén hangsúlyozta, reméli, elkerülhető a per. "Most, hogy a sajtó felkapta, talán más alapokról indulhatnak a tárgyalások.” Azt is hozzátette, hogy tőle függetlenül már folyamatban van büntetőeljárás a projekt ügyében. Ő maga pedig versenyfelügyeleti eljárást indít, mert szerinte: "Elfogadhatatlan, hogy az állam így kezeli a beszerzéseket, kizárja a tisztességes versenyt, és közben az alvállalkozók nem kapják meg a pénzüket."