Ellenséges államfővel szemben próbálja Lengyelország centrista kormánya helyreállítani a jogállamot
15/10/2025 05:59
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– írta minapi áttekintésében a Politico, amely emlékeztet: A Tusk-kormánynak elég voksa van a szejmben ahhoz, hogy elfogadtassa az igazságügyi miniszter indítványait, de ahhoz már nincs, hogy felülbírálja Nawrocki elnök vétóját.
Nézzünk meg kicsit közelebbről egy hevenyészett esettanulmányt egy olyan európai országból, ahol történetesen sikerült ellenzékbe szorítani a populista nemzeti konzervatívokat. Ellenséges államfővel szemben próbálja Lengyelország centrista kormánya helyreállítani a jogállamot – írta minapi áttekintésében a Politico.
A szerző, Wojciech Kość szerint Karol Nawrocki köztársasági elnök igyekszik megfúrni a 2023 végén hatalomra került Donald Tusk vezette koalíció minden olyan erőfeszítését, ami arra irányul, hogy megváltoztassák az előző kormánypárt, a Jog és Igazságosság – rövidítve: PiS - által hátrahagyott jogi berendezkedést. A kulcskérdés az, mit lehet kezdeni azzal a több ezer bíróval, akit a PiS-kormány nevezett ki, olyan eljárás során, amelyről mind a lengyel, mind az európai ítélkező fórumok megállapították, hogy az nem volt jogszerű, és aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Waldemar Żurek igazságügyi miniszter – aki korábban bíró volt – azt mondta a brüsszeli portálnak, hogy igyekeznek meggyorsítani a nem szabályszerűen kinevezett bírák ügyének rendezését, mert szeretnék elkerülni, hogy kártérítési pereket zúdítsanak a saját nyakukba, elsősorban az Európai Emberi Jogi Bíróságon.
A Politico felidézte, hogy a PiS 2015 és 2023 közötti kormányzása alatt Varsó és Brüsszel viszonya megromlott, azon aggodalmak miatt, hogy a lengyel kormány által az igazságszolgáltatás rendszerében hozott változtatások aláásták az EU demokratikus normáit. Az Európai Bizottság uniós támogatási pénzek eurómilliárdjait fagyasztotta be, az Európai Bíróság pedig súlyos pénzbírságokkal sújtotta Lengyelországot. Amikor aztán Tusk hatalomra került, néhány héten belül elérte, hogy az Európai Bizottság szabadítsa fel a zárolt 137 milliárd eurót, annak az ígéretnek a fejében, hogy az igazságszolgáltatási rendszert újra összhangba hozza az EU-normákkal. Ez a kezdeti erőfeszítés azonban meghiúsult azon, hogy a kormány lassan lépett, és hogy az ellenséges magatartást tanúsító Andrzej Duda, a PiS-szel szövetséges államfő vétót helyezett kilátásba minden jogszabályi változtatással szemben. Karol Nawrocki, az újonnan megválasztott elnök szintén a PiS szövetségese. Azt ígérte ugyan, hogy tanulmányozni fogja Żurek elgondolásait, de hozzátette, hogy a miniszter magatartása nem ad okot a derűlátásra. Nawrocki szerint Żurek brutálisan megsérti a jogot és az alkotmányt.
A jogállamisági viták aköré összpontosulnak, hogy a PiS 2018-ban politikai befolyása alá vonta a bírákat kinevező Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, amelynek a rövidítése: KRS - a testület tagjait addig maguk a bírák választották, a kormánypárt azonban akkor az általa uralt törvényhozás révén küldött új embereket a KRS-be. Ezek után a lengyel legfelső bíróság, továbbá a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság és a Strasbourgban ülésező Európai Emberi Jogi Bíróság egyaránt azt állapította meg, hogy a KRS nem független. Ebből az is következik, hogy a KRS, vagyis az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által kinevezett mintegy 2500 bírót akár vissza is lehetne hívni. Az Európai Emberi Jogi Bíróság novemberig adott határidőt Lengyelországnak a probléma orvoslására.
Żurek miniszternek most az a javaslata, hogy a KRS-től első bírói kinevezésüket elnyert bírák megtarthatnák az első pozíciójukat, de azok, akiket a KRS előléptetett, visszakerülnének korábbi pozíciójukba. A KRS által kinevezett bírák elől elzárnák a legfelső bírósági bírói pozíciót, és a legfelső bíróság vezetőjét, Małgorzata Manowskát menesztenék. A KRS tagjainak a mandátuma jövő áprilisban lejár, és akkor a testületben nagyobb átalakítást hajtanának végre. A miniszter úgy húzná ki a méregfogát az annak idején a PiS által megteremtett jogi helyzetnek, vagyis annak, hogy a parlamentnek van szava az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételének megváltoztatása során, hogy a testületbe jelöltek listáját nem politikusok, hanem bírák állítanák össze, és terjesztenék a szejm elé. Ezzel akarják megszüntetni a KRS átpolitizált jellegét.
Żurek miniszter kompromisszumos jellegűnek mondja saját javaslatcsomagját. A PiS azonban így is hevesen reagál. “Waldemar Żureknek sok-sok évre börtönbe kellene kerülnie, és hiszem, hogy ez így is lesz” – mondta Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője. Ironikus mellékszál, hogy Żurek ellen a PiS-hez köthető bírói szakmai szövetség már amiatt is büntető eljárást kezdeményezett – Várhelyi Olivér szíves figyelmébe, azt állatjóléti szabályok megszegése címén -, hogy krokodilt tart saját otthonában. Żurek a krokodilügyről nem akart nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy folyamatban levő büntetőügyben ezt nem teheti meg.
A Tusk-kormánynak elég voksa van a szejmben ahhoz, hogy elfogadtassa az igazságügyi miniszter indítványait, de ahhoz már nincs, hogy felülbírálja Nawrocki vétóját. A PiS arra törekszik, hogy a 2027-es parlamenti választásokon kiüsse a nyeregből Tusk Polgári Koalícióját.
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2025.10.14., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
