„Vásároljon
Reggeli gyors

Egy kalap alá veszik a pedofilokat a homoszexuálisokkal

15/06/2021 07:30

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Bár azt állítják, védeni akarják a gyermekeket, de az Orbán-kormány cinikus és ízléstelen kísérletet tesz arra, hogy eltiporja az LMBT-emberek jogait, és gyakorlatilag láthatatlanná tegye őket a magyar társadalomban, írják a külföldi lapok. A NATO-országok Kínára fókuszálnak, néhány ország azonban nem úgy, ahogy a többiek.

A hétfői budapesti tüntetésről a Die Zeit című német magazin internetes oldalán megjelent beszámoló szerint a magyar diákok többé semmit nem tudhatnak meg a homoszexualitásról. A nem kormányzati szervezetek diktatórikusnak nevezik az eljárást, ám a Fidesz parlamenti többsége miatt biztosra vehető, hogy a tervezetet elfogadják az Országgyűlésben.

2021. június 15. Lapszemle 20210615/KárpátiJános
05:10
00:00

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemzeti konzervatív kormánya be akarja tiltani azt, hogy pozitív módon mutassák be a homoszexualitást, a transzszexualitást vagy a nemváltást a fiatalkorúak előtt – írja a Die Zeit. A cikk idézi Víg Dávidot, az Amnesty International magyarországi igazgatóját, aki szerint ez a törvény a gyermekek, a családok ellen irányul és általános értelemben embertelen.

A Fidesz szerint ugyan a szexuális visszaélésektől hivatott védeni a gyermekeket, ám – mint arra a Human Rights Watch képviseletében Lydia Gall felhívja a figyelmet – egyszerűen egy kalap alá veszi a pedofilokat a homoszexuálisokkal és transzneműekkel. Lydia Gall szerint ezzel az Orbán-kormány cinikus és ízléstelen kísérletet tesz arra, hogy eltiporja az LMBT-emberek jogait, és gyakorlatilag láthatatlanná tegye őket a magyar társadalomban.

 
Transzparens a Propagandatörvény helyett elfogadást! nevű rendezvényen - 2021. június 14. 
 Fotó: Pálinkás János / Klubrádió
 

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogvédelmi illetékese felszólította a magyar képviselőket, hogy szavazzanak a tervezet ellen, mert az megbélyegzi a társadalom egyes tagjait. Számos megfigyelő – folytatódik a Die Zeit tudósítása – ahhoz a 2013-as orosz törvényhez hasonlítja a magyar jogszabálytervezetet, amely megtiltotta a homoszexuális propagandát.

Kitér arra is, hogy az ellenzék megosztott ebben a kérdésben: a Jobbik megszavazza a javaslatot, és azzal érvel, nem akarja, hogy az iskolákban úgymond reklámozzák a nemváltást, illetve az eltérő szexuális orientációkat.

A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség beszámolója kiemelt hangsúllyal említi az ebben a témában megmutatkozó ellenzéki megosztottságot. Emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy a 2010 óta hatalmon levő Orbán egy sor más kérdésben összetűzésbe bonyolódott az Európai Unióval, politikájának nacionalista, autoriter fordulata miatt.

Az AP amerikai hírügynökségnek a Washington Post által átvett jelentése részletesebben is ismerteti Dunja Mijatovic álláspontját, miszerint a fiataloknak joguk van az átfogó szexuális felvilágosításhoz, és azt ellehetetleníti, ha nem eshet szó LMBT-kérdésekről.

A javaslat – fogalmazott az Európa Tanács emberi jogi biztosa – ellentétes a nemzetközi és az európai emberi jogi normákkal, és félrevezető módon állítja azt, hogy a gyermekek védelmét célozza.

NATO-tanácskozás

A Washington Post brüsszeli tudósítása kiemeli, hogy a NATO-országok vezetőinek tanácskozásán az atlanti szövetség az eddiginél konfrontatívabb álláspontra helyezkedett Kínát illetően. Ezt a fordulatot mérföldkőnek tekinti az amerikai főváros vezető lapja, és megjegyzi: Joe Biden elnök igyekezett új irányt szabni a NATO-nak, miután Donald Trump elnökségének időszakát a szövetségesek közötti konfliktusok jellemezték.

Biden azon dolgozott, hogy meggyőzze a partnereket: Amerika visszatért, ismét kész arra, hogy maga köré gyűjtse és a létét érintő harcba hívja a hasonlóan gondolkodó demokráciákat, a világ önkényuralmi rendszereivel szemben.

A NATO eddig nem fókuszált Kínára, most azonban a zárónyilatkozatban kitértek arra, hogy Peking magartartása rendszerszintű kihívást jelent a szabályokon nyugvó nemzetközi rendnek. A Washington Post ugyanakkor azt írja: nem mindegyik NATO-ország csatlakozik teljes mértékben azokhoz, akik szerint Kínával erőteljesebben kell szembe szállni. „Néhányan, így például Magyarország, baráti viszonyt ápolnak Kínával, és beruházásokat várnak Pekingtől.”

Mások, mint Németország, valamint további nagyobb európai hatalmak középre húznak, abban a hitben, hogy egyensúlyt kell teremteni két szempont között: egyfelől szükség van Kína együttműködésére a klímaváltozás elleni közdelemben, másfelől meg kell fékezni globális törekvéseit. Ismét mások amiatt aggódnak, hogy ha túlságosan koncentrálnak Kínára, akkor az figyelmet von el a NATO hagyományos fő feladatáról, az Oroszországgal szembeni védekezésről – állapítja meg a Washington Post.

A magyar kapcsolat

Az amerikai lap által csupán érintőlegesen említett magyar-kínai viszonynak külön kommentárt szentel a párizsi Le Monde, ”Orbán Viktor kínai kísértése” címmel. Az írás szerint a magyar vezető a Covid-járvány nyomán egyre messianisztikusabb hangnemet ütött meg az Európa Unióval, mint olyan Nyugattal szemben, amelynek Magyarország nem akar a része lenni, inkább választja a Keletet.

A Kelet alatt azonban valójában csakis autoriter hatalmakat ért, így Oroszországot, Kínát vagy Törökországot – állapítja meg a párizsi Le Monde.