Drákói szigorral lépnek fel a szemetelő nagyvállalatok ellen, de lesz-e hatása?

Új ablakban

2025. április 10. Reggeli gyors - Simon Gergely 2025.04.10.

06:39

00:00

Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa a Reggeli gyorsban elmondta,  a cél mindenképp üdvözölendő és fontos az is, hogy próbáljuk elérni, hogy semmiképp se árazzák be a szennyezést, a cégeket, és amit láttunk korábban egy-két akkumulátorgyárnál is, hogy simán kifizették azt a sokszor elég jelentéktelen büntetést, amit ilyenkor kiszabtak rájuk, és aztán ment tovább a 'business as usual', tehát mindenképpen támogatandó is, jó ez a cél, hogy jelentősen növelik, és nagyobb lehetőséget adnak a hatóságoknak. 

Amit talán egy kicsit hiányzik a szakmabelieknek, hogy semmilyen érdemi indoklást vagy vizsgálatot nem mutatott be a kormány, hogy az egész változtatást mi alapján gondolják, hogy javítanak a helyzeten, de  remélik, hogy be fogja váltani a hozzá fűzött reményt. 

Az új szabályban adnak mozgásteret is a hatóságoknak, de nyilván senki nem akar egy olyan állapotot, hogy a hatóság maga dönthesse el, hogy akár versenytorzító módon is melyik céggel szemben alkalmaz, mondjuk drákói szigort, és melyikkel szemben megengedő. Ezért egy egységesebb, az adott helyzeteket leíró szabályozás segítene a megelőzésben is - mondta a környezetkémikus. Ezzel együtt reméli, hogy nem lesz büntetési különbségtétel, mert a Greenpeace részéről többször elhangzott az a kritika, hogy egy-egy cég esetében akár egy bírósági határozat ellenére sem léptek annak érdekében, hogy függesszék fel például  egy akkumulátorgyárnak a szennyező tevékenységét. A környezetvédő szervezet szerint sokszor nem vizsgálják ki érdemben, vagy nem megfelelő eszközzel azokat a szennyezéseket, amelyekről információik voltak.

 

Greenpeace-es tiltakozás az akkumulátorgyárak szennyezése ellen

Greenpeace

 

Sokszor látták már, hogy a hatóság vagy gyenge, vagy következetlen. Tehát lehet, hogy az első lépés az kellene, hogy legyen, hogy jelentősen megönvelik a hatóság kapacitásait, megerősítik, biztosítják a függetlenségét, és biztosítják, hogy sokkal több ellenőrzés legyen. Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos egy hatékony és valóban elrettentő szankcionálás - mondta Simon Gergely. A hatóságok nagyon jelentős kapacitás hiánnyal működnek. Nagyon ritkák az olyan helyszíni szemlék, amik váratlanul érik a cégeket.

De a szankcionálás egy normális világban csak az egész hatósági intézkedés vége. Alapvetően az lenne a cél, hogy a környezetvédelmi hatóságok mindig tudják biztosítani azt, hogy nem történnek kimagasló, sőt, semmilyen érdemi szennyezések ezekből a különböző üzemekből, gyárakból. És ez az, amit láthatóan az elmúlt években képtelennek biztosítani - magyarázta Simon Gergely.

Ebből a szempontból gond, hogy a környezetvédelmi hatóságot évekkel ezelőtt a kormányhivatali rendszerbe integrálták. Gyakorlatilag egy független környezetvédelmi szakmai irányítás helyett politikai kinevezettek irányítják ezeket a kormányhivatalokat, így a környezetvédelmi hatóságokat is - hangsúlyozta a Greenpeace aktivistája. Így például a szervezet sokszor nem azt látja, hogy komoly szakmai felkészültséggel esnek neki egy-egy ügynek, próbálják felderíteni a szennyezést, hanem azt, hogy pattognak az ügyek a különböző hatóságok között. Szennyezések esetén csak leveleket írnak, aminek igazából semmilyen következménye nincsen.