Da - Szénási Sándor jegyzete
1/12/2023 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
"A hallgató azon sem tűnődik el, hogy Ukrajna területe és népessége abszolúte ismert, és az orosz agresszió ellen kiálló Unió épp a területi sérthetetlenséget védi, akkor is, ha bizonyos országrészek orosz kézen vannak."
Érdemes volt ma felébredni, a magyar újbeszél nyelv csodálatos szóvirága nyílt ki a miniszterelnök reggeli rádiószózatában, igaz, egy másik meg elhalálozott, de hát a nyelvvel ez már így van.
Az elhunytat vétónak hívják, de ez már nincs, nem is volt, hangsúlyozta a beszélő Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán. Közölte: Magyarország soha nem vétóz, legfeljebb nem ért egyet. Az unió ugyebár egy közösség, amelynek egy döntést illetően közös álláspontja kell, hogy legyen, ha viszont valaki ezzel az állásponttal nem ért egyet, az az álláspont értelemszerűen meg sem születik, hogy a döntésről már ne is beszéljünk. „Mi nem ellene vagyunk a döntéseknek, csak nem értünk egyet a többi tagállammal” – mondta a kormányfő, és aki ezt a logikát nem fogja fel, hanem viszont ezt hallván percekig mered bénán a szemközti falra, az magára vessen.
Olyasmi tehát, hogy vétó, nincsen, közös álláspont van, kivéve, ha nincs, mert Ugocsa éppen non coronat. Ilyen egyszerű.
A kákán is csomó után matatók persze rögtön rámutatnak, hogy miután Kijev közölte, hogy változtatnak a magyarok számára előnytelen, mi több, jogfosztó nyelvtörvényen, Orbánnak rögtön más indok után kellett néznie, hogy miért nem akarja az ukránok csatlakozását. Szerinte azért sem szabad ezt az ügyet napirendre tűzni, mert Ukrajnával kapcsolatban csupa megoldatlan kérdés mered elénk, például nem tudjuk, igazából mekkora az ország és a népessége, nagyon más a jogrendje, továbbá az sem tudható, mennyi pénzt kell a fejlesztésére költeni, és azt honnan veszik el?
Csak nem tőlünk, hördül fel az ő kormányfőjét hallgató magyar, mire Orbán világossá teszi, hogy de. Ám azért van neki szíve. Legyen egy közös alap, mondja, abba mindenki belecsurgat valamit, azt odaadjuk az ukránoknak, oszt jónapot. A költségvetést hagyjuk békén.
És igaza van, hogy így beszél. Az őt hallgatónak nem fog eszébe jutni, hogy ő speciel már most sem kap uniós pénzt, de nem az ukránok, hanem az ő vezére miatt, aki Brüsszelnek a jogállamisági kondicionalitási eljárás nevű varázslatát nem hajlandó végrehajtani, és amilyen ronda hosszú név ez, jobb, ha nem is teszi.
A hallgató azon sem tűnődik el, hogy Ukrajna területe és népessége abszolúte ismert, és az orosz agresszió ellen kiálló Unió épp a területi sérthetetlenséget védi, akkor is, ha bizonyos országrészek orosz kézen vannak. Az pedig, hogy Ukrajnának más a jogrendje, az abból is világos, hogy az uniós felzárkóztatás során pontosan ezt kell megváltoztatni, enélkül nincs csatlakozás, és ezt Kijev el is fogadta, ergo az orbáni érvnek semmi értelme nincs, de hát, mint az előbb már rámutattunk, nem is kell, hogy legyen.
Az ő bálványát hallgató magyar legfeljebb azon mélázik el, hogy a Nyugat már megint hazudott, lám, évekig sulykolták, hogy Orbán így vétózik, meg úgy tesz keresztbe a közösségnek, és tessék, kiderül, hogy ilyen szó nincs is. Mondhatni, nyet takovo.
Eto tocsno tak, erősíti meg őt gondolataiban egy valahonnan felzengő mondat, amit a magyar nem ért meg, de nagyon ismerősen hangzik, hát megnyugszik, és kimondja az egyetlen szót, amit betanult ezen a nyelven. Dá. Dádádá.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2023. december 1-jei adásában hangzott el.