Csaknem háromszor annyian hallgatták Magyar Pétert a Hösök terén, mint Orbánt a Kossuth téren

Több tízezer fős különbséget mutatott ki a március 15-i rendezvények résztvevői között a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatása. A mérés mögött azonban egy összetett, több lépcsős módszertan áll – erről beszélt a Klubrádió Megbeszéljük... című műsorában Szabó Andrea szociológus.

A kutató hangsúlyozta: tudatos döntés volt, hogy nem közvetlenül az események után hozták nyilvánosságra az adatokat. „Kifejezetten tudatosan úgy döntöttünk, hogy nem a közeli napon tesszük nyilvánosságra a kutatási eredményünket, hanem teljen egy-két nap el, amikor már nincs politikai felhangja annak, amit csináltunk” – mondta.

 

Négy zóna, pontos helyszínek, előre kijelölt pontok

A kutatás alapját egy Magyarországon egyedülállónak nevezett, úgynevezett rétegzett mintavételi eljárás adta. Ennek lényege, hogy a tömeget különböző sűrűségű zónákra osztották.

„Kialakítottunk négy előzetes sűrűségi réteget, zónát: egy nagyon sűrű zónát, ahol gyakorlatilag áthatolhatatlan a tömeg; egy sűrű tömeget, ahol két-három ember van egy négyzetméteren; egy ritkább tömeget, ahol egy-két fő van egy négyzetméteren; és a tömeg szélét, ahol egy fő alatti négyzetméter van” – részletezte Szabó.

Minden zónában legalább egy, de gyakran több mintavételi pontot jelöltek ki. Ezeket előzetesen, geolokációval határozták meg, akár méteres pontossággal. „Pontosan kijelöltük, hogy hova kell beállniuk a hallgatóknak, például a Kossuth téren a színpaddal szemben, attól 5–10 méterre, balra és jobbra is” – mondta.

 

A mérés nemcsak a fő tereken, hanem a környező utcákban és csomópontokban is zajlott, így a tömeg eloszlását is figyelembe tudták venni.

A kutatás egyik legfontosabb eleme az időzítés volt. A szakemberek négy különböző időpontban végeztek mérést:

- a rendezvény kezdetekor,

- amikor a főszónok színpadra lépett (T-pont),

- a beszéd tizedik percében (T+10),

- majd a huszadik percben (T+20).

A kulcspillanat a T+10 perc volt. „Nem tudunk jól mozgó tömeget becsülni, mert folyamatosan változik, ezért ki kell jelölni egy olyan időpontot, amikor a tömeg összeáll. A nemzetközi publikációk alapján ez a főszónok beszédének a tizedik perce” – magyarázta Szab, aki azt is hangsúlyozta, a kutatás nem a teljes napi részvételt, hanem ezt az adott pillanatot vizsgálta.

A mintavételi pontokon kétfős hallgatói csapatok dolgoztak. Háromméteres szelfibotokkal készítettek fotókat négy irányba, több időpontban. Ezek mellett részletes terepfelmérést is végeztek: „Előző napon szó szerint lemértük a tereptárgyakat, a színpad méretét, megszámoltuk a mobil WC-ket, virágládákat, és ezeket levontuk a bruttó négyzetméterből” – mondta a kutató. A fotók és a helyszíni megfigyelések egy operatív központba kerültek, ahol egy külön stáb dolgozta fel az adatokat. Emellett egy független, ötfős szupervizori csoport is végzett ellenőrző becsléseket.

A módszertan alapján a kutatók arra jutottak, hogy a Békemeneten körülbelül 58 ezer, a Nemzeti menet résztvevőinek száma pedig mintegy 162 ezer volt, mindkét esetben 10–15 százalékos hibahatárral.

Szabó Andrea szerint a cél az volt, hogy tudományos alapokra helyezzék a gyakran politikailag torzított becsléseket. „A politikai közbeszéd próbálja a saját tömeget felnagyítani, és a másikét kisebbé tenni” – fogalmazott, hozzátéve: a kutatásuk kifejezetten tudományos megközelítést alkalmazott. A kutatók a módszertant nemzetközi szinten is bemutatnák.

A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)