Brüsszeli csúcs: Orbán spórolhatna az adófizetőknek, de neki fontosabb Putyint támogatni

A mai uniós csúcs legfőbb témája ez a kérdés, amelyben Orbán Viktor és a belga kormányfő, Bart De Wever egy platformon vannak - írja a lap. Orbán úgy fogalmazott, hogy feltette a kérdést az orosz elnöknek, lesz-e következménye annak, ha valamelyik tagállam megszavazza az orosz vagyon Ukrajna számára történő folyósítását újjáépítési kölcsönként. Mire állítólag azt a választ kapta, hogy minden tagállam szavazását követni fogja Putyin és mindent elkövet majd annak érdekében, hogy a nemzetközi jognak érvényt szerezzen. (Orbán arról nem szólt, hogy a háború megindítása a nemzetközi törvénysértés legkirívóbb példája). Orbánhoz hasonlóan kétségei vannak a lépés jogosságáról Máltának, Olaszországnak, Bulgáriának és Csehországnak – írja az EurActiv. Inkább közös hitelfelvételt, és így saját maguk eladósítását javasolják alternatívaként. Ursula von der Leyen jelezte, nem elfogadhatatlan számára ez a megoldás. Orbán számára viszont aligha. Orbán arra a fejleményre, hogy keresik a vétó kiküszöbölésének a lehetőségét, úgy reagált, megint a bürokraták diktatúrájával kell felvennie a harcot. Ukrajna pénztartalékai áprilisra kimerülnek, ezért lenne égető szükség erre a 210 milliárd eurós orosz vagyonra.

 

A Politico is ennek a roppant kiélezett vitának a részleteit taglalja, Meloni olasz kormányfő hajlik az alternatív megoldásra, míg a német kancellár, Merz szerint a háború mielőbbi befejezéséhez, Ukrajna megsegítéséhez a másik út vezet. Ugyanakkor, ha esetleg mégis megegyeznének Európa hitelfelvételi opciójában, akkor se Orbán, se Fico nem csatlakozna, amivel megbomlik az egyhangú szavazás. Egyelőre alapvetően mindenki szkeptikus a kompromisszumos megoldást illetően. Az északi tagállamok, az egykori fukarok másrészről attól is tartanak, ha esetleg hitelt vennének fel a tagállamok, akkor az amúgy is eladósodott déliek helyett a nap végén megint csak az északiaknak kell garanciát vállalni értük. Mint a görög válság és a Covid idején megint csak kiéleződni látszik az É-D közti ellentét. Ugyanakkor van aki úgy értelmezi a helyzetet, hogy itt nem a fukarok és takarékosak, illetve a nyakló nélkül költekezők közti konfliktus áll fenn, hanem az, hogy ki segíti és ki nem – Ukrajnát. Hisz a keleti tagállamok az utóbbi időben csínján bántak az Ukrajnának nyújtandó támogatásokkal. Amiben Orbán kormánya az élen jár. A Bizottság azzal érvel, ha Orbán belemenne az orosz vagyon felélésébe, azzal a magyar adófizetőknek spórolna meg rengeteg pénzt, hisz ha ezt Orbán elutasítja, akkor a saját pénztárcát kell megnyitni. A Politico ismét idézi Orbánt, hogy hadüzenettel fog felérni a számára, ha a vele szemben dönt a többség.

Miközben Trump hanyagolni látszik a NATO érdekeit és a korábbi elnökökhöz képest nem tekint úgy az intézményre, mint a szövetségesek közti együttműködés legjobb szervezeti formájára, a magyar kormány a NATO-val kapcsolatainak megerősítéséről számolt be. Méghozzá amerikai közvetítéssel és részvétellel. A Northrop Grunman hivatalos oldalán legalábbis erre vonatkozó állításokat olvashatunk, miután a világ egyik legismertebb amerikai rakétavédelmi rendszereinek gyártója előzetes megállapodást írt alá Dullesben a 4iG-t képviselő Jászai Gellért képviseletében a 4iG Űripari és Védelmi Technológiák Zrt vezetőjével. A transzatlanti kapcsolatok megerősítését a magyar kormány olyan vásárlásokkal és amerikaiakkal közös gyártásban megvalósuló projektekkel képzeli el, amelyben drónelhárítási, űrvédelmi és a legfejletteb védelmi technológiák fejlesztése szerepel. Az értelmezéseket tovább bonyolítja, hogy az együttműködés Európa szuverén védelmi iparát megerősítve a NATO képességeket is fejleszti.

A Lousiana állambeli Business News a New Orleans-i lapokkal egyetemben megírta, hogy a magyar kormány, amit jelen esetben az MVM csoport képviselt, első megállapodását írta alá amerikai LNG-szállításokról. A Chevron 400 millió köbméter gázt ad el Magyarországnak évente, de közben változatlanul az orosz beszállítások képezik a legnagyobb volumenű üzleti megállapodást. Az ötéves szerződés összességében 2 milliárd köbméter cseppfolyós gáz szállítását irányozta elő. A lousianai Károly-tótól szállítják a horvátországi Krk LNG terminálra a cseppfolyós gázt. A lap feltételezi, hogy erre az üzletre a magyar kormányra nehezedő uniós nyomás következtében került sor, hisz 2027 őszéig meg kell szüntetni az oroszokkal való üzletelést. A New Orleans-i lap szerint a három ország közti szállítás ténylegesen 2028-2029 környékén valósulhat meg. Szijjártó ennek – no és a választási kampánynak – betudhatóan bejelentette, hogy minden lehetséges energiaforrás és szállítási útvonal kiépítése azért fontos, hogy csökkentsék az energiaárakat.

 

A lengyel TVP úgy értelmezi ezeket a fejleményeket, hogy a diverzifikáció fontosságának hangsúlyozásával propagálják a nyélbe ütött megállapodást, miközben továbbra is Putyinéktől érkezik mindent felülmúlóan a legtöbb energiaszállítmány.  

 

 

,