Bő egymilliárd eurónyi befagyasztott uniós támogatás végleg elveszett Magyaroszág számára
6/01/2026 06:05
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– hívja fel a figyelmet a nemzetközi média. A Die Pressében megszólaló Daniel Freund ebből következőleg megállapítja: az áprilisi parlamenti választáson lehetőség nyílik a maffiarendszer és Orbán leváltására.
2026. január 06.
Reggeli gyors, részlet (2026.01. 06.) Kárpáti János lapszemléje
05:41
00:00
Az esztendő fordulójával automatikusan lejártak bizonyos határidők,
és ennek nyomán életbe léptek bizonyos következmények. Így például a nemzetközi média feljegyezte, hogy Magyarország 2025-ben sem teljesítette reformfeladatait a közbeszerzéseket és a korrupció elleni küzdelmet illetően, ezért több mint egymilliárd eurónyi, eddig befagyasztott uniós támogatás végleg elveszett az ország számára.
A bécsi Der Standard és a Die Presse az APA osztrák, a müncheni Süddeutsche Zeitung és a berlini Tagesspiegel pedig a dpa német hírügynökség alapján ismertette a részleteket.
A Der Standard cikkében közölt összegzés szerint 2022 végén a 2021-27-es költségvetési ciklus pénzeiből 6,3 milliárd eurót zároltak, és ebből az első szelet már 2024. december 31-én visszavonhatatlanul elveszett Magyarország számára. További rendelkezések értelmében szintén befagyasztottak támogatásokat, összesen 17 milliárd eurót. Magyarország 2024-es gazdasági összteljesítménye euróban kifejezve 205 milliárd volt.
A Die Presse idézte Moritz Körner német liberális európai parlamenti képviselőt, aki kiemelte: ez a végérvényes forrásvesztés azt mutatja, hogy a jogállamisági mechanizmus nem papírtigris. Daniel Freund, a szintén német, de zöldpárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az áprilisi parlamenti választáson lehetőség nyílik a maffiarendszer és Orbán leváltására.
Arra, hogy áprilisban törvényhozási választások lesznek, röviden a Süddeutsche is utalt.
Ha Magyarország továbbra sem hajtja végre az elvárt reformokat, akkor a 2021 óta érvényes szabályok értelmében további milliárdok kerülnek veszélybe – figyelmeztetett a Tagesspiegel.
Szintén az év végén – pontosan december 27-én - lépett hatályba
az a szlovák büntető törvénykönyv-módosítás, amely fél évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba azokkal szemben, akik úgymond nyilvánosan kétségbe vonják a Benes-dekrétumokat, mint a háború utáni rendezés csehszlovákiai közjogi megalapozását.
Nem lehet elégszer elismételni: az összesen 143 elnöki rendelet közül senki nem kérdőjelezi meg azoknak a helyességét, amelyek a nácik és csatlósaik által szétvert csehszlovák államiság helyreállítását mondták ki. Más kérdés, hogy jóval később, az ország 1993-as kettéválásával maga a prágai és a pozsonyi politikai elit számolta fel a szövetségi államot. Tizenhárom benesi dekrétum azonban az ország német, illetve magyar lakosságának kollektív bűnösségét állította, és annak alapján állampolgárságuktól és vagyonuktól fosztottak meg érintetteket, ami ma már nyilvánvalóan tarthatatlan jogfelfogást tükröz.
A budapesti szlovák nagykövetség előtt tartott demonstrációról szóló beszámolójában a Denník N független pozsonyi lap idézte Gabris Attila történész hallgató beszédét, miszerint eddig olyan még nem fordult elő, hogy szlovákiai magyarokat bebörtönözzenek az igazság kimondása miatt. A cikk felidézte: december 18-án a Tisza párt európai parlamenti képviselői javasolták, hogy az EP foglaljon állást a szlovák törvénnyel szemben, ezt a kezdeményezést azonban Magyar Péter szerint megakasztotta az Orbán vezette Fidesz. A Tisza indítványának elfogadása esetén az EU vizsgálatot indíthatott volna a kisebbségi jogok megsértése miatt a jogállamiság szlovákiai érvényesülésének ügyében.
Végezetül nézzük a verseny állását az esztendő fordultával
az elektromos autógyártásban: Elon Musk Teslája csak egymillió 636 ezer járművet adott el 2025-ben, miközben a kínai BYD kétmillió 260 ezret, és ezzel átvette a vezetést ebben az ágazatban. A párizsi Libération áttekintése emlékeztet arra, hogy a Tesla 2024-ben még egymillió 790 ezer példányt tudott értékesíteni, tehát érzékelhető a visszaesés. Része volt ebben Donald Trumpnak is, aki a klímavédelemmel ellentétes intézkedéseket hozott, így eltörölte az adóhitelt az elektromos járművek vonatkozásában, majd bejelentette azt a szándékát, lazítsa a szénhidrogén-üzemanyagfogyasztási és széndioxid-kibocsátási előírásokat.
Sovány vigasz az austini központú cégcsoportnak, hogy 2025-ben Norvégiában piacvezető lett a Tesla, 35 százalékkal növelte eladásait. Meg kell jegyezni, hogy Norvégiában a tavaly regisztrált autók 95,9 százaléka már teljesen elektromos meghajtású volt.
Eközben a BYD hasít: az 1995-ben alapított, sencseni székhelyű üzleti csoport, amely kezdetben akkumulátorok gyártására szakosodott, egyre inkább a nemzetközi piacok felé fordul, teret nyer Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában. Idén tavasszal tervezi első európai gyárának a megnyitását Magyarországon, majd nem sokkal utána egy másodikat Törökországban – írja a Libération.
A lapszemlét meghallgathatják a cikk elején elhelyezett lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)
2026.01.06., kedd 7.00
Szerkesztő: Kárpáti János
