„1%
A világ urai

Biztonság vagy szabadság? – 2001.09.11.

25/09/2021 19:31

| Szerző: Klubrádió/K.K.

A példátlan terrortámadás megváltoztatta az amerikai bel- és külpolitikát. Az emberek szemléletmódját is, mert rájöttek, hogy hazudnak nekik.

2021. szeptember 17. A világ urai (2021. szeptember 17., péntek 19:00)
51:30
00:00
Műsorvezetők: Szénási Sándor

Elsőként a tények a szomorú évforduló kapcsán. 2001. szeptember 11-én az al-Kaida terrorszervezet összehangolt támadássorozatot  hajtott végre az Amerikai Egyesült Államokban. A jelképnek számító New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba utasszállító repülőgépeket vezettek, a két épület órák alatt összeomlott. Egy gép a Pentagonba csapódott be, a negyediket elvileg a Fehér Házba szánták a terroristák, ám az utasok azon fellázadtak, felülkerekedtek a géprablókon, de Washingtontól 15 percnyire az a repülő is lezuhant. A géprablókat is beleszámolva 2995 áldozata volt az akciósorozatnak. George W. Bush elnök meghirdette és el is indította a terrorizmus elleni háborút. Osama bin Ladent, az akció kitervelőjét, az al-Kaida fejét le is vadászták, igaz, nem kis erőfeszítések árán. 

Küldetéstudat

Az Amerikai Egyesült Államokat a világ csendőrének is szokták nevezni, és valóban érezni lehet egyfajta küldetéstudatot a mindenkori amerikai vezetésben. Csakhogy: a II. világháború óta egyetlen háborút sem nyertek meg. Korea, Vietnam, Irak, újabban Afganisztán nem sikertörténet. Magyarics Tamás történész kifejezetten azt mondja, hogy az amerikai nép bizalma megrendült a politikában, ugyanis az ország vezetői mást mondanak, mint ami a valóság. Ott volt a Watergate-botrány, amibe Richard Nixon belebukott, vagy Bill Clinton és Monica Lewinsky esete, de említhetjük az iraki háborút is, aminek a megindítását nem éppen korrekt és ellenőrzött hírekre alapozták. Az amerikaiak 10-12 százaléka bízik a politikusokban, ennél rosszabb már csak az ügyvédek bizalmi indexe. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a politikába, politikusokba vetett bizalom az elmúlt évtizedekben megrendült az Egyesült Államokban.

Háborút!

Az ENSZ két esetben értelmezi a háborút. Az egyik az önvédelem, ezen nincs mit vitatkozni. A másik eset már bonyolultabb, ugyanis ez a prevenció, a megelőzés. Itt nehéz eldönteni, hogy vajon az a másik állam meg akart-e támadni, vagy sem, és az én országom jogosan cselekedett-e. Még Benjamin Franklin tette fel a kérdést, hogy mi a fontosabb, a biztonság, vagy a szabadság. Ő anno a szabadságot választotta. Ma már fontosabbnak tűnik a biztonság.

 
Fotó: Pixabay
 

A nagyhatalmak

Az Amerikai Egyesült Államok a világ számos pontjára próbált demokráciát exportálni. Többnyire sikertelenül. Magyarics Tamás szerint ez a nagyhatalmak természete, nem értik, hogy egy másik országban milyen a kultúra, mik a hagyományok. Egyébként a Szovjetunió is ezért bukott meg, a vezetői nem értették az egyes országokban uralkodó viszonyokat. Hogy egészen friss példát hozzunk, Afganisztánt. Ott az emberek nagy része a kábítószer-üzletből él, konkrétan mákot termeszt. Nem lehet rávenni, hogy mondjuk sárgarépát ültessen. A hagyomány a meghatározó. Nem lehet egy modernnek tartott szisztémát rátelepíteni egy olyan társadalomra, amelynek más a kultúrája.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Flickr.com.

A világ urai
2021.09.17. 19:00
Műsorvezető: Szénási Sándor