„Klubrádió“
Hetes Stúdió

Bevállalósabb kormányembereket és amerikai pénzt kíván a bajba jutott médiumoknak

12/10/2020 14:58

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Amerikai állami pénzzel is támogatni kellene a politikai okokból bajba került európai médiumokat, a Klubrádiónak is alternatív forrásokra lenne szüksége. Közben az Európai Uniónak nem szabadna vélt rövidtávú politikai érdekek miatt szemet hunynia a demokráciákban elfogadhatatlan jelenségek fölött, ahogy azt egyes tagállamai esetén tapasztalni. És az is jó lenne, ha a kormányzati emberek nem csak a baráti médiumokban állnának mikrofon elé, hanem hajlandóak lennének kemény kérdésekre is válaszolni. Ezekről is beszélt a Klubrádiónak Jamie Fly, a Szabad Európa Rádió idén júniusban menesztett elnök-vezérigazgatója. A jelenleg Berlinben élő és a German Marshall Fund transzatlanti lobbiszervezet vezető tanácsadójaként dolgozó Flyjal Csernyánszky Judit készített interjút.

2020. október 10. Hetes Stúrió-részlet / Interjú, Jamie Fly 2020.10.10.
13:08
00:00

Csernyánszky Judit: Amikor legutóbb Magyarországon járt és az újrainduló Szabad Európa Rádió ügyét intézte, azt mondta, ledöbbentette, amit itt hallott egy szakírótól. Azt mondták önnek, hogy ha ma tinédzser vagy Magyarországon, aligha hallottál olyan interjút, amelyben igazi, független újságíró kérdezte volna kamera előtt a legfelső politikai vezetést. Miért lepte meg az a kijelentés?

Jamie Fly: Mert az egyik legfőbb aggályom, hogy demokrácia nem létezik vita és szabad vélemények ütköztetése nélkül, nem létezik a politikusokat kihívásra késztető interjúk és közösségi véleményekkel való szembesítés nélkül. Nem ismételheti papagájként a média a kormánypropagandát, de az sem felel meg az elvárásoknak, ha csak az ellenzéket támogatja. S amikor a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió elnökeként önöknél jártam, ez volt a benyomásom. Pontosabban azt hallottam, hogy nincs az újságíróknak lehetőségük arra, hogy a politikusokon, a hatóságokon számon kérjék azt, ami a média feladata lenne.

Kikkel találkozott, amikor itt járt és mit szűrt le ezekből a találkozókból?

Számos civil szervezet képviselőjével találkoztam, kormányzati emberekkel, például Kovács Zoltánnal, aki a nemzetközi kommunikációért felel, és számomra az volt az érdekes, hogy amit hallottam – összevetve az általam tapasztaltakkal – valóban nagyon nagy a két oldal közti nézeteltérés, politikai véleménykülönbség. Ugyanakkor mindkét oldal elismerte, hogy hiányzik az olyan semleges médiafelület, ahol mindkét oldal meg tud szólalni politikai meggyőződésétől függetlenül. S abban mind a két politikai irányzattal meg tudtam állapodni, hogy igenis, szükség van egy ilyen platform létrehozására.

Jamie Fly
 
Jamie Fly
 

Ehhez képest azonban szerintem sokat romlott a helyzet a magyar médiában, amióta ön itt járt, és már nem tölti be a külföldi adásokat felügyelő amerikai médiahatóság (US Agency for Global Media – USAGM) európai elnöki tisztjét.

Valóban, követtem a fejleményeket, és leginkább az Indexszel történtekből vontam le a következtetést. Nem kérdés, hogy azóta sokat romlott a helyzet. Ráadásul a koronavírus-pandémia a médiát is nagyobb felelősség elé állítja, mert még nagyobb szerepe kell legyen a független médiának abban, ahogy egy ország megbirkózik a járvány jelentette helyzettel, és igyekszik a legjobb megoldásokat megtalálni rá. Ehhez képest a magyar médiafogyasztó számára a tovább csökkent azon médiumok száma, amelyekből tájékozódni tudna. S emellett az is aggasztott, ami az én volt amerikai médiaszervezetemmel történt, miközben be kellett indítsa működését a Szabad Európa, ami nemrég végül be is következett. Talán túl korai még a munkájukról nyilatkozni, de hallgatóságot kell szerezniük, a honlapjukhoz látogatottságot. Mindenesetre reménykedem abban, hogy a jó irányba tett lépés volt a Szabad Európa újraindítása Magyarországon.

Miért mondja azt, hogy csak reménykedik a pozitív irányba tett lépésben?

Nos, amit láttam, az alapján tudom remélni, hogy a kormányzati szereplők is hozzájárulnak a Szabad Európa céljának az eléréséhez. Hogy rászánják magukat az interjúkra, hogy ezt kötelességüknek is tekintik, mert továbbra is azt mondom, hogy egy demokráciában alapvető elvárás a politikai szereplőktől, hogy ne csak a baráti médiának nyilatkozzanak, hanem állják a sarat a kemény kérdéseknél is. Szóval bízom abban, hogy a Szabad Európa képes lesz a tartalmakat ez irányba kiszélesíteni.

 
"Ne csak a baráti médiának nyilatkozzanak"
Forrás: Mustafa Kücük - v. Gruenewaldt/Pixabay
 
 

Ön mivel magyarázza, hogy a rendszerváltással remélt demokrácia intézménye nem erősödik, ahogy ezt a NATO- és uniós csatlakozásunkkor is remélték sokan, hanem Közép-Kelet-Európa egyre inkább eltávolodik a demokratikus rendszertől és süllyed az autokráciába?

Erről is írtam legutóbb (a cikk az EuObserverben jelent meg), mert veszélyes irány kezd kialakulni Közép-Európában. Aminek egyik oka, hogy a hirdetési piac bevételei elmaradtak. Emiatt összeomlott, s ezért képtelen a megszokott módon működni a média. A jelenség meglepő módon még Németországban és a hazámban, az Egyesült Államokban is megfigyelhető. Ez tette olyannyira sérülékennyé a médiapiacot, hogy a nagy vállalkozások elkezdték felvásárolni a magáncégeket, vagy olyan figurák, akik például az adott kormánnyal vannak szoros kapcsolatban. Ennek következtében folyamatosan átpolitizálódik a közszolgálati média. Az újságolvasók, tévénézők egyre kevésbé hiteles, és egyre kevésbé kiegyensúlyozott médiatermékekből kell tájékozódjanak. S ennek következménye az is, hogy félretájékoztatják, vagy éppen félrevezetik az embereket az egyoldalú nemzeti hírszolgáltatás okán. De azt is megfigyelhetjük, hogy emiatt erősödik a kínai vagy az orosz befolyás az adott országban. Így aztán végleg elvész a média egyik alapkövetelménye, az objektivitás kritériuma.

Meg is lepett az ön állítása ennek kapcsán, miszerint Kína és Oroszország tudott előnyt kovácsolni abból, ahogy Orbán Viktor betámadta a független sajtót és a sajtószabadságot. Hogyan jutott erre a következtetésre?

Először is azt jegyezném meg, hogy az oroszok rendkívül szofisztikált módon voltak képesek beépülni a médiába, amiből különösen nagy politikai hasznot tudtak húzni. És általában csak ott tudták ezt sikeresen keresztülvinni, ahol a független média már nincs jelen a piacon vagy legalábbis óriási politikai nyomás alatt működik. Márpedig ha az olvasó, a tévénéző, vagy a rádióhallgató nem tud tájékozódni a legkülönfélébb forrásokból, akkor ki van téve az álhíreknek, merthogy nem is tudja ellenőrizni a tényeket, nem talál a kapott információval ellentétes állítást – sehol. Másik vetülete: az orosz külpolitika bizonyos színben történő feltüntetése. A régióban szinte mindenhol azt tapasztaltuk, hogy a Kreml politikája teret nyert, így Ukrajnában, de meg kell említsem itt Magyarországot is, ahol bizonyos külpolitikai jelenségeket orosz szemszögből tálalnak, legyen az a Krím annektálása vagy éppen az oroszok szíriai jelenléte. Ezért aztán ne is csodálkozzunk, ha politikailag elfogult, illetve gyakorlatilag orosz befolyás alá került a magyar média jelentős része is. A kínaiak ugyanezt a célt tűzték ki maguknak. A koronavírus-járvány idején pedig különösen kritikus ez a jelenség. S éppen a sokszínű média híján a kínaiak is sikeresen el tudják juttatni a maguk üzenetét a régióban.

 
 "Sikeresen el tudják juttatni a maguk üzenetét a régióban" Forrás: Gerd Altmann/Pixabay
 


Számomra illuzórikusnak tűnik az, amit ön javasol, hogy egyrészt az adott régióban fogjanak össze, és egymást támogassák a médiumok, másrészt legyen sokkal erősebb a kapcsolatuk az Európai Unióval és Amerikával a megmaradásuk érdekében. Már csak azért is, mert Trump elnök sorozatosan hamis hírterjesztéssel támadja a helyi médiát, így az amerikai médiának is megvan a maga – nem is kis – problémája.

Igen, azt hiszem, ön helyesen mondja, hogy nem ez lesz a probléma megoldása. De azért mégis hiszem, hogy például az amerikai kongresszus által támogatott elektronikus média – lásd a Szabad Európát, illetve a Szabadság Rádiót – nemcsak Magyarországon, de Romániában, Bulgáriában és további újabb helyeken mégiscsak képes lesz változást hozni. És ennek mintájára szeretnék bízni abban is, hogy a magyar sajtóorgánumoknak ugyanígy lesz kapcsolatuk a Deutsche Wellével, a BBC-vel, vagy mondjuk a francia közszolgálati médiával. Emellett nem zárnám ki a közösségi hálón történő együttműködést sem. Hogy miért? Mert igazi kihívást jelentenek a tradicionális médiának, és mert az emberek egyre inkább innen szerzik be információikat. Itt jobban tudják ellenőrizni az adott információ tényszerűségét is, nem beszélve arról, hogy például bizonyos algoritmusokkal az orosz és a kínai káros, rossz irányú befolyás is megbízhatóbban kiszűrhető ezen a csatornán keresztül. Sőt, továbbmegyek, a tradicionális médiának sokkal szorosabb kapcsolatba kell lépnie a közösségi hálókkal, és egymás forrásait megerősíteni az álhírek kirekesztésére. Persze hangsúlyoznám, hogy a hagyományos médiának mind a mai napig sokkal megbízhatóbb az információs értékítélete, képes a tényeket pontosan ellenőrizni, és ezzel a közösségi hálón terjedő összeesküvések leleplezését, illetve fake news elterelését és kibuktatását is segítheti.

Elmondaná nekünk, mi áll az ön szabad európás karrierjének vége, az elmúlt szűk egy évben történtek mögött? Van erre értelmes magyarázat?

Leváltották a Szabad Európa anyacégének a főnökét, vagyis a külföldre sugárzó amerikai adásokat koordináló U.S. Agency for Global Media nevű hivatal élén álló személyt. Az új vezető pedig úgy döntött, hogy az alatta lévő elnököknek is menniük kell – méghozzá mindnek és egyszerre. Egyébként nem is minket, a Szabad Európát és a Szabadság Rádiót támadta a kormányzat, hanem legfőképp az Amerika Hangját (Voice of America). Ezzel egyébként kezdetét vette az amerikai hírszolgáltatás átpolitizálása, amitől rögtön az elején tartottunk. Ez be is következett, s óriási vita zajlik ekörül most az amerikai médiában. Hogyan oldódik meg, mi lesz a vége ennek a vitának? Az természetesen az elnökválasztás kimenetelétől függ. Ugyanakkor az európai és eurázsiai régióban igyekszik megőrizni régi imázsát a médiaügynökség – függetlenül attól, mi forr most Washingtonban.

 
"Kisebb-nagyobb támogatásokat kell nyújtania a bajban lévő médiumoknak" Forrás: Pixabay
 
 

Ha már szóba hozta a választásokat? Mi a tippje? Mit szól az elnök egészségi állapotához?

Nézze, soha ilyen megosztott nem volt az ország, én még életemben nem láttam ilyen szélsőséges hangulatot. A közvélemény-kutatások szerint Bidennek nagyon jó esélye van a győzelemre. Azonban ismerve az elnök politikai habitusát, hogy mindenre képes, és beleszámítva azt, hogy még négy hét van hátra, ami ebben az esetben számomra négy hónappal ér fel – szóval még meg is fordulhat ez a politikai széljárás – attól tartok. De ennél nagyobb probléma, hogy megkérdőjeleződött Amerika szavahihetősége az egész világban, és szövetségesei már nem vezető szereplőként tekintenek rá. Európában ez különösen érvényes.

Mit tud tenni Berlinben dolgozva most azért, hogy ne kerüljenek még nagyobb bajba a már amúgy is a megszűnés határán álló médiumok?

A most kialakult trendekről az eddigieknél jóval szélesebb körű európai párbeszédre van szükség. Tudom, úgy tűnik, könnyű ezt nekem amerikaiként kijelentenem, de tényleg hiszem , hogy Amerikának – akár a külügyminisztériumán, akár a külföldi segélyeket menedzselő hivatalán (USAID) keresztül közvetlen kisebb-nagyobb támogatásokat kell nyújtania a bajban lévő médiumoknak. Az Európai Uniónak pedig nem szabad szemet hunynia a demokráciákban elfogadhatatlan jelenségek fölött, hisz a saját tagállamairól van szó. Nem lehet rövidtávú politikai érdekeket szolgálni, amikor mondjuk koalíciókat építenek vagy védenek meg, és ezért nem cselekszenek a helyzetnek megfelelően. Egyébként most Bulgáriában a legveszélyesebb a helyzet, ahol az újságírók élete közvetlen veszélyben van, ha a korrupcióról írnak. Provokálni is szeretném az európai vezetőket épp úgy, mint az amerikaiakat, hogy ez így tényleg nem mehet tovább, lépnünk kell a transzatlanti összefogás irányába. Ami pedig például az önök rádióját is illeti, valóban alternatív forrásokra van szüksége és az állampolgárok támogatására.

A Szabad Európa Rádió, vagy ahogy Oroszországban hívják, Szabadság Rádió (Radio Free Europe/Radio Liberty) egy adófizetői pénzből működő amerikai állami szervezet, amelyet az U.S. Agency for Global Media (USAGM) nevű ügynökség felügyel. Ez a hivatal irányítja az összes szövetségi médiacéget, ami az Egyesült Államokban működik. Eredetileg igazgatótanács irányította, amelybe az elnök jelölt ki tagokat három évre, 2019 nyarán ez megváltozott, az igazgatótanácsnak csak tanácsadói jogköre van, és az ügynökséget egy vezérigazgató vezeti. Donald Trump amerikai elnök 2020-ban nevezte ki a filmes Michael Packet a hivatal vezérigazgatójának, amit sokan, főleg demokraták kritizáltak, mert Pack korábban Steve Bannonnal, Trump egykori – idén augusztusban csalás gyanújával letartóztatott – főtanácsadójával dolgozott együtt.


A Szabad Európa és a Szabadság Rádió volt európai elnökével készített beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Hetes Stúdió/Interjú Jamie Flyjal
2020. október 10., szombat 16.00
riporter: Csernyánszky Judit