„Köszönjük
Reggeli gyors

Bele van ivódva a magyarokba, hogy a sorok közt olvassanak

24/01/2025 09:28

| Szerző: Klubrádió

Azért hajlamosak a magyarok és a kelet-közép-európai kisebb országok lakói az álhírekre és összeesküvés-elméletekre,  mert azt élték meg a történelmük során, hogy a nagyhatalmak eszközei. Ez természetszerűen kitermeli a paranoid képzeteket, amik arról szólnak, hogy a mi sorsunkról máshol, mások döntenek,  például Washingtonban, Brüsszelben, Moszkvában. Erről beszélt Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója a Reggeli gyorsban. 

2025. január 24. Reggeli gyors - Krekó Péter 2025.01.24.
10:03
00:00
A Political Capital több más országgal együtt tavaly decemberben végzett egy kutatást, amely közép-európai országokban vizsgálta, hol mennyire fogékonyak az emberek az összeesküvés-elméletekre, a dezinformációra (azaz a szándékos megtévesztés céljából terjesztett, félrevezető információra) és a tényrelativizmusra. A tegnapi bombafenyegetések kapcsán került most elő a kutatás eredménye, hisz azóta számtalan összeesküvés-elmélet látott napvilágot a világhálón, melyeknek elsődleges táptalaja volt, hogy az iskoláknak szétküldött levél szerint a fenyegetés mögött egy muszlim csoport áll és Allah nevében járnak el. 

Krekó Péter azt mondta erről, hogy a tegnapi bombariadó alapja is valamiféle konspiratív akció volt eredendően is, így ne csodálkozzunk, hogy összeesküvés elméletek születnek. Ehhez képest, az tűnik a legvalószínűtlenebbnek, hogy iszlamista terroristák követték el. Feltehetően inkább egy külföldi titkosszolgálat akcióját láthattuk. De erről még nincsenek hivatalos információk - mondta. 

Arról, hogy a magyarok miért fogékonyak a téves és torzított információkra, azt mondta kutatásuk alapján, hogy ez a történelmi szocializáció hatása. Minél több a tragikus elem egy nemzet történelmében, annál inkább hajlamos arra, hogy úgy lássa a világot, ahol helyette hoznak döntéseket. 

Abban nőttünk fel, hogy megtanultunk a sorok közt olvasni, ezt a képességünket pedig ne hagyjuk parlagon heverni, ha már elsajátítottuk - jegyezte itt meg Pálinkás-Szüts Róbert.

 
Összeesküvés-elméletek, dezinformáció és tényrelativizmus Kelet-Közép-Európában: egy összehasonlító kutatás eredményei 2024, Political Capital
 

 

Részletek a kutatásból:
- Magyarországon a válaszadók 72 százaléka értett egyet azzal teljes mértékben, hogy vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagymértékben befolyásolják a politikai döntéseket. Bulgáriában ez az arány 63 százalék volt, míg a cseheknél és a szlovákoknál nem érte el az ötven százalékot.
- A magyarok többsége, 57 százaléka azzal is teljes mértékben egyetértett, hogy az európai őshonos lakosságot egy nagyszabású terv keretében cserélik le bevándorlókra. Eközben a cseheknél és a szlovákoknál a válaszadók harmada sem választotta ezt a lehetőséget, 42 és 40 százalékuk nem értett vele egyet.
- Magyarországon 60 százalék gondolta úgy, hogy a muszlimok lopakodva ránk akarják erőltetni a kultúrájukat, és olyan nagy eltérés pártpreferenciák alapján sem volt ebben a kérdésben. A bevándorlóktól és a muszlimoktól való félelem az egész társadalmat áthatja.
- A Covid-járvány közben kétségtelenül felerősödött a tudományos eredmények megkérdőjelezése, és ez a szkepticizmus azóta is kitart, legalábbis ezt erősítik „a gyógyszercégek titkolják előlünk a betegségek ellenszerét” felvetésre adott válaszok. Magyarországon és Bulgáriában a válaszadók 67 százaléka értett ezzel egyet, míg Csehországban és Szlovákiában csak 39 illetve 38 százalék gondolkodott így.

A teljes kutatást itt olvashatják.

Krekó Péter idézett egy másik, 50 mintát felölelő vizsgálatból is. Ebből kiderült, hogy Magyarországon a második legalacsonyabb a médiába és a hírekbe vetett bizalom Törökország után. 

Mint mondta, ahogy haladunk Kelet felé és Délre, úgy egyre alacsonyabb a bizalom a hatóságokban és a sajtóban is. Ez pedig termékeny táptalaja az összeesküvés elméleteknek. 

Reggeli gyors: Krekó Péter
2025.01.24., péntek 8.35
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert