Bajban Angela Merkel budapesti könyvbemutatója után, mert felült Putyin provokációinak

S a vitát, mint a lavinát az indította el, hogy Budapesten, a Szabadság című memoárja, illetve annak magyar nyelvű kiadásának bemutatója alkalmával olyan kijelentéseket tett, amelyek heves reakciókat váltottak ki a megszólított országok vezetőiből. Merkel, aki 16 éven át volt Németország kancellárja, de egyébként a könyvében is leírta ugyanezt: véleménye szerint az oroszok Ukrajna ellen indított támadásához hozzájárulhatott, hogy a kelet-európai országok, köztük legfőképp a balti államok és Lengyelország nem voltak hajlandóak tető alá hozni egy olyan széles körű tárgyalást Putyinnal, amelyet személy szerint ő és Emmanuel Macron szorgalmazott. Emellett megemlítette indokként a Covidot is, amitől Putyin rettegett, és saját magát is elszigetelte, nem volt hajlandó senkivel érintkezni. A párbeszéd hiánya is oka volt a háborúnak. Kritikák szerint részéről történelmi tévedés volt nem felismerni, mekkora fenyegetést jelentett Európa biztonságára Moszkva. Merkel szemet hunyt Putyin provokációi felett a gazdasági kérdések normalizálását előtérbe helyező stratégiát követve. Hisz a szlogen úgy hangzott: változást a kereskedelmen keresztül! Ez a stratégia viszont csúfos kudarcot vallott, amikor az oroszok tankokkal lerohanták Ukrajnát. Magasrangú ukrán politikus a Politico c. lapnak erre úgy reagált: Merkel nézete elfogadhatatlan és őszintén szólva beteges. Orosz kormánypárti sajtó persze tapsikolt ennek az értelmezésnek és egy orosz bulvárlap ki is emelte ebből a vitából azt, hogy Merkel most aztán tényleg leleplezte, miként provokálta ki a Nyugat az ukrán konfliktust. A cikkírók mindehhez hozzátették, hogy a merkeli Németországban világossá vált, milyen mélyen gyökerezett a régi német -  nem tették hozzá, de nyilvánvaló, keletnémet - mentalitás Moszkva irányában.

 

Merkel úgy gondolta, hogy az oroszokkal való kölcsönös kereskedelmi érdekek békét biztosíthatnak Európában, s eközben Németországnak hasznot hoznak. S amikor 2014-ben Oroszország kis zöld emberkéket küldött Ukrajnába és annektálta a Krím-félszigetet, az első gázvezeték, az Északi Áramlat 2011-es befejezése után támogatta az Északi Áramlat II-t.

Az oroszok 2022-es inváziója után nagyon sok német politikus, többek között az elnök is, Frank-Walter Steinmeier is úgy értékelte a helyzetet, hogy az olcsó orosz gáz megvásárlásával Németország nagyban hozzájárult Putyin háborús gépezetének a finanszírozásához. Ezért látták sokan a vezeték elleni szabotázs akcióban Merkel politikájának tagadását, cáfolatát. Donald Tusk lengyel kormányfő viszont ennek kapcsán úgy fogalmazott, az Északi Áramlat II-vel nem az volt a baj, hogy felrobbantották, hanem az, hogy megépítették. Nyilván nehéz lehet Merkelnek most megemészteni, hogy 2015-ben az Év embere volt a Time magazin szerint, most pedig úgy néz ki, a történelem ennél sokkal kritikusabban ítéli meg munkásságát. 

Húsz éven át legalább 300 férfit mérgeztek meg Nagyrév asszonyai, akik ekképp igyekeztek megvédeni magukat férjük erőszakosságával szemben. Akik zömében az I. világháborúból hazatért katonák voltak. Zsuzsi bába önálló és gondtalan életet él, saját keresete volt, szép otthona – számol be a BBC-nek a felfejtett nyomozásról Hope Reese, aki könyvben írta le a részleteket (17.17-től hallgatható meg a történet). 1911-ben történhetett meg az első arzén mérgezés, az utolsóra 1929-ben bukkantak. A szerző szerint az asszonyok több évtizedes erőszak elől menekültek, amikor férjeiket megmérgezték. Takács Rozália 1886-ban ment férjhez, és három évtizeden keresztül tűrte férje erőszakosságát, aztán ennek véget vetett. Amikor a faluban a nők erről tudomást szereztek, a segítségét kérték. Akik hallottak a mérgezésről, nem merték jelenteni, legfeljebb névtelen levelet írtak a rendőrségnek. Zsuzsi bába öngyilkos lett, mielőtt a rendőrség letartóztatta volna. 28 nőt ítéltek el 1929-ben 100 férfi megmérgezéséért. Védekezésükre azt hozták fel, hogy férjeik betegek voltak, s ők tulajdonképpen csak segítették őket jobb létre szenderülni. Ez persze nem mentség semmire, hisz mai kifejezéssel élve tulajdonképpen tömeggyilkosságot követtek el ezek a feleségek. A szerző azt mondja, azért is érdekelte ez a téma, mert a nők elleni, családon belüli erőszak szinte mit sem változott, és épp emiatt rengeteg nő ül manapság emiatt börtönökben. 

 

Nem kis fejfájást okoz az EU-nak az ún. keleti szárny, ahol a populisták uralma erősödik. Lásd legutóbb a cseh Babiš győzelmét, a litván ellenzéki tüntetéseket, Fico Szlovákiáját, mindezt tetézi Orbán politikája, aki kampánya középpontjába állította a szerinte háborúpárti EU-t, és közölte, azon lesz, hogy mindenáron megakadályozza Ukrajna uniós tagságát – írja elemzésében a populizmus térnyeréséről a Washington Post. A helyzetet pedig súlyosbítja, hogy az EU tartóoszlopainak számító francia elnök, Emmanuel Macron és a német kancellár, Friedrich Merz pozíciói meggyengültek.