Az Uniót válságok teszik geopolitikai tényezővé
23/06/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak szembe kellett néznie járvánnyal és háborúval is. Az Euractiv cikke szerint az orosz invázió egyben gyorsabb működésre is bírta a szervezetet.
Az EurActiv brüsszeli hírportál az amerikai German Marshall Fund két elemzőjének, Gesine Webernek és Vassilis Ntousasnak a közös írását közli arról, mennyire sikerült megvalósítania az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak azt a – hivatalba lépésekor, 2019-ben kitűzött – célt, hogy geopolitikai tényezővé tegyék az Uniót. A szerzők szerint jelentős a haladás, de bizton még nem állítható, hogy a feladatot elvégezték.
Az elmúlt évek során – olvasható az elemzésben – a brüsszeli Bizottság nagy mértékben kibővítette saját szerepvállalását a súlyos válsághelyzetek kezelésében. A Covid-járvány alatt például az oltóanyag biztosításával az EU végrehajtó testülete olyan területre – az egészségügybe – hatolt be, amelyet korábban a tagállamok egyértelműen a saját hatáskörükben tartottak, és kiderült, hogy az uniós válaszadás sokkal hatékonyabb.
Azt, hogy a válsághelyzeteknél nincs eredményesebb ösztönző Európa geopolitikai tényezővé tételére, megmutatta az ukrajnai háború – folytatódik a cikk. A brutális orosz invázióra adott reagálásként, az EU határozottan lépett, támogatást nyújtva Kijevnek, mégpedig úgy, hogy összekapcsolta a rendelkezésére álló biztonságpolitikai eszközkészletet a gazdasági befolyásgyakorlással, valamint kezdeményezte a védelmi ipari együttműködés fejlesztését. Az eredetileg az EU-tól délre található partnerországok támogatására kitalált Európai Békekeret igénybevételével döntöttek arról, hogy halált okozó fegyvereket is juttatnak Ukrajnának, ami egy régi tabu megtörését jelentette az uniós tisztségviselők részéről. Emellett az európai normákhoz képest szokatlanul gyorsan – és minden előzetes várakozást felülmúló eredményességgel – belevágtak annak a tervnek a megvalósításába, amely a fosszilis orosz energiától való függés csökkentését célozza.
Mindez azonban a két elemző szerint nem jelenti azt, hogy a dolgok alakulása minden tekintetben elégedettségre adna okot. Az orosz agresszió nyomán például az is megmutatkozott, milyen nagy mértékben függnek az európaiak Washingtontól, mind saját biztonságukat, mind a tágabb értelemben vett térség biztonságát illetően. Az Egyesült Államokban ráadásul gyorsan közeledik a ma még megjósolhatatlan kimenetelű elnökválasztás időpontja, ami új megvilágításba helyezi az EU geopolitikai lépéseit – figyelmeztetnek a szerzők.
Weber és Ntousas kitér arra is: távolról sem lehet minden esetben biztosítottnak tekinteni az unión belüli összetartást. Gondoljunk csak az Oroszország elleni szankciók megakadályozására, illetve felvizezésére vonatkozó magyar fenyegetőzésekre – teszik hozzá. Szerintük ez jelentős mértékben megkérdőjelezi az Unió képességét a jövőbeli válságok kezelésére, olyan esetekben, amikor a biztonsági prioritások eltérő irányba mozdulnak.
Hatalmas tartalék rejlik a migránsokban
A keserű igazság a jelek szerint az hogy a legtöbb európai állam nem akar több migránst, ugyanakkor Európán kívül sokak számára olyan elviselhetetlen az élet, hogy minden nehézség ellenére is útra kel – írja Barbara Coudenhove-Kalergi a bécsi Der Standardban, az európai menekültpolitika ügyében nemrég megszületett kompromisszumos megállapodásról, Ausztria helyzetéről és szerepéről szóló cikkében. A veterán újságíró egyik érdekes személyes vonatkozású megállapítása a következő: ma ugyan valóban sokkal több a képzetlenül érkező, de miután ő maga 12 éven át tanított német nyelvet migránsoknak, felnőtteknek és fiataloknak egyaránt, az a tapasztalata, hogy hatalmas tartalék rejlik a tehetséges, szorgalmas migránsokban. Az osztrák néppárti politikusok – írja – kételkednek abban, hogy ezek az emberek hajlandóak lennének integrálódni. Szerinte azonban, bár tényleg gyakorló muszlimokról van szó, akik nem akarnak elszakadni a gyökereiktől, a tapasztalat azt mutatja, hogy lehet az embernek két hazája is.
Görögország is juthat Magyarország és Lengyelország sorsára
A törvényhozási választások vasárnapi megismétlésére készülő Görögország politikai helyzetét tekinti át egyik cikkében a berlini Tageszeitung, a taz. A lap szerint várhatóan a Kiriákosz Micotakisz vezette konzervatív Új Demokrácia párt arat majd győzelmet, amely a május 21-ikei voksoláskor is a legtöbb szavazatot kapta, de nem sikerült abszolút többséget szereznie, és koalíciót sem tudott – illetve nem igazán akart – létrehozni.
A taz kitér arra, hogy a baloldali Sziriza, amely Aléxisz Ciprasszal az élén 2015 és 2019 között volt kormányon, most attól igyekszik óvni a görögöket, hogy teljhatalmat adjanak a konzervatívok kezébe. Ciprasz szerint – írja a német lap - a demokrácia sorsa forog kockán, és félő, hogy Görögország ugyanarra a sorsra jut, mint Magyarország és Lengyelország, ahol rendre ugyanaz a párt nyeri a választásokat.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.06.23., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János