Az új uniós alapból is sok pénz jöhet
29/06/2020 14:00
| Szerző: Klubrádió
Néhányan már az EU szétesésének veszélyéről beszélnek, nagy vita folyik a helyreállítási alapról. Alapelv, hogy a pandémiától jobban sújtott, és a szegény országok kapjanak többet.
Nincs még megállapodás, ugyanis nagyon eltérnek az Európai Unió tagországainak érdekei, ha a koronavírus utáni helyreállítási alap szétosztásról van szó. Eleve kérdés, hogy hitel legyen, vagy vissza nem térítendő támogatás. Több északi állam és Ausztria hitelben gondolkodik, meg is kapták a fukar jelzőt. Most egy vegyes megoldás alakul.
Két alapelvben már tulajdonképpen sikerült megegyezni, az egyik az, hogy az elosztásnál a válság okozta gazdasági kárt vegyék figyelembe. Így kapnának többet azok az országok, amelyekben jelentős a turizmus, például Görögország, Horvátország, Olaszország, Spanyolország. A másik, hogy a szegényebb országoknak jusson több pénz. Hogy mely ország szegény, annak meghatározásában figyelembe vennék a korábbi évek munkanélküliségét is, ami sokaknak nem tetszik, mert ha válságkezelésről van szó, akkor mit számít a korábbi állapot.
Bonyolult érdekrendszerekről, bonyolult kérdéskörről van tehát szó. Amennyiben nem sikerül legalább részben helyreállítani a gazdaságot, óhatatlanul sérül a demokrácia. Főleg a nagy déli államokban áll fenn a veszély, hogy nem foglalkoznak már a közös alapelvekkel, ez pedig elindíthat egy végzetes folyamatot, ami az Európai Unió széteséséhez is vezethet. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a helyreállítási alap masszív pénzátcsoportosítást jelent a gazdagabbaktól a szegényebbek felé – olvasható Darvas Zsolt tanulmányában, aki a brüsszeli Bruegel Kutatóintézet magyar szakértője.
A hazai hatásról részletesebben is beszélt Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője. A jelenlegi állapot szerint Magyarország 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, és 0,35 milliárd euró hitelt kaphat. Ez azt jelenti, hogy az ország arányosan jól jár. Kérdés, hogy itthon ki jár jól? Milyen lesz az itthoni elosztás? Az elemző szerint az EU-nak több módszere is lehet, amivel ellenőrizheti a pénz útját. Például adhat úgynevezett pántlikázott pénzt, azaz előírhatja, hogy mire lehet elkölteni, amitől persze az még mehet magyar oligarchákhoz, csak talán nehezebben. A másik, hogy lehet bizonyos reformokhoz kötni a támogatást, és ami talán a leghatékonyabb, ha utófinanszírozást alkalmaz. Tehát valóban előre el kell költeni a pénzt és az csak utólag érkezik meg. S van még egy fontos változás az eddigi támogatásokhoz képest: az Európai Parlamentben egyre hangosabban verik az asztalt, hogy rá akarnak látni a folyamatokra.
Weinhardt Attila beszélt az igen eltérő gazdasági előrejelzésekről is. A pesszimista várakozás 6,3 százalékos visszaesésről szól, a konszenzus 5,1 százalék, a kormány prognózisa 3 százalékos GDP-csökkenés, a Magyar Nemzeti Bank szerint viszont minimális növekedés lesz. Az tény, hogy a legfrissebb adatok mutatnak a válság után valamiféle visszapattanást. A kérdés az, hogy a kereslet csak azért növekedett valamelyest, mert az emberek elhalasztották vásárlásaik egy részét, vagy azért, mert tényleg nem érintette mélyen a családok jó részét a válság. Ennek megítéléséből adódhat a gazdasági előrejelzések közötti szokatlanul nagy különbség.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2020.06.29. 06:00
Műsorvezető: Szénási Sándor
