Az osztrák Szabadságpárt nyomás alá helyezi a független médiát
17/01/2025 06:28
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A saját hívei számára pedig a bírálatoktól mentes médiavisszhangkamrát épít. A lehetséges végeredmény az, amit Magyarországon vagy Szerbiában látunk – írja a liberális bécsi Der Standard. Nemzetközi lapszemle.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország által kidolgozott terveket, amelyek célja, hogy eleget tegyenek az EU költségvetéssel kapcsolatos előírásainak. Ezzel kissé enyhült – legalább is átmenetileg – Budapest és Brüsszel törékeny viszonya, fogalmaz beszámolójában az EurActiv portál.
A cikk emlékeztet arra, hogy Magyarország határidő után nyújtotta be Brüsszelnek a középtávú – négy évre szóló – pénzügyi cselekvési tervet, majd további késlekedés származott abból, hogy nézeteltérés volt a gazdasági növekedési kilátások megítélése körül. Az államháztartási hiány célszámait illetően végül abban állapodtak meg, hogy Magyarország a GDP 4,9 százalékának megfelelő tavalyi hiányt 2026-ra 2,5 százalékra mérsékli. Az uniós elvárás az, hogy a hiány 3 százalék alatt legyen.
Az EurActiv kitér arra, hogy a mostani megállapodás ellenére továbbra is súlyos viták vannak Budapest és Brüsszel között. Az Európai Bizottság összesen mintegy 19 milliárd euró Magyarországnak szánt támogatást zárolt – részben a világjárvány utáni helyreállítási alapból, részben a rendes támogatási alapokból -, a korrupció, a bírói függetlenség hiányosságai, valamint a migránsok ügyének kezelésmódja miatt.
Az Osztrák Szabadságpárt médiastratégiája a nyugati világ társadalmait és államait átalakító új jobboldal forgatókönyvét veszi alapul: saját hívei számára a bírálatoktól mentes médiavisszhangkamrát épít, a független médiát pedig nyomás alá helyezi. A lehetséges végeredmény az, amit Magyarországon vagy Szerbiában látunk – írja a liberális bécsi Der Standard, annak kapcsán, hogy Ausztriának – mint fogalmaz – napokon belül jobboldali populista, szélsőjobboldali párt által vezetett kormánya lesz.
A cikk megállapítja: a Szabadságpárt a politikai versenytársakkal ellentétben hamar felismerte a közösségi média jelentőségét, és minden lehetséges csatornán terjeszti könnyen felfogható, egyszerű üzeneteit, és az érzelmekre gyakorol hatást. Mindeközben folyamatos a szabad és független média, valamint a közszolgálati média becsmérlése: kedvenc minősítéseik közé tartozik a „rendszermédia”, a „baloldali prédikáció”, a „hazugságsajtó”, valamint a „Rotfunk”, ami a német Rundfunk, azaz műsorszórás kifejezés eltorzítása a „rot”, vagyis „vörös” szócskával.
A Der Standard szerint Herbert Kicklnek, a Szabadságpárt kancellárjelöltjének a nagy példaképe e tekintetben is Orbán Viktor, aki saját vágyainak megfelelően alakította át a magyar médiakörnyezetet: a közszolgálati médiát elnyomó jellegű előírásokkal ellenőrzés alá vonták, a kritikus médiában állami vállalatok nem hirdetnek, a bíráló hangnemű adó nem jut frekvenciához, a baráti oligarchák felvásárolják a médiacégeket. Hasonló folyamat zajlik Szerbiában is, ahol Aleksandar Vučić elnök állandó vendég a reggeli tévéműsoroktól a késő esti hírekig mindenhol.
Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter kérvényezte, hogy vonják meg Mateusz Morawiecki mentelmi jogát, arra hivatkozva, hogy az előző, ókonzervatív kormányzat miniszterelnöke hatalommal való visszaélést követett el, amikor 2020 tavaszán, a COVID-világjárvány idején levélszavazásos módszerrel próbálta megszervezni az esedékes elnökválasztást. Morawiecki azt mondja, hogy semmi jogellenes dolgot nem követett el, és a vád mögött szerinte politikai motiváció lelhető fel – írja a Politico brüsszeli portál.
Az igazságügyi tárca vezetője, aki Lengyelországban egyúttal a közvádlóként eljáró legfőbb ügyészi szerepkört is ellátja, vádat kíván emelni a volt kormányfő ellen, akit azonban védelmez a mentelmi jog. Morawiecki jelenleg az Európai Parlament radikálisan jobboldali, önmagát konzervatív-reformistaként meghatározó pártjának a vezetője. Ezt a tisztséget nemrég vette át Giorgia Meloni olasz miniszterelnöktől.
Bodnar szerint annak idején mintegy 13 millió eurónak megfelelő kár keletkezett Morawiecki - egyébként kudarcot vallott, később visszavont - kezdeményezéséből: a postától és az állami nyomdától a szavazólapok előállítását követelte, holott a levélszavazás elrendelésére nem volt jogszabályi felhatalmazás. Az ügyészségnek az az álláspontja, hogy az akkori miniszterelnök választási törvényt sértett, mert a választás kiírását illetően csak az állami választási bizottság és a nemzeti választási iroda járhat el. A vádak alapján elvben akár három év szabadságvesztés is kiszabható.
Miután ejtették a levélszavazás ötletét, hónapokkal később személyes részvétellel megtartották az államfőválasztást, amelyet a hivatalban levő, kormánypárti Andrzej Duda szűk többséggel nyert meg.
Morawiecki a jobboldali beállítottságú Republika tévének azt mondta: a gazdaság egyre nagyobb bajba kerül, a kormányban mégis arra összpontosítanak, hogy vádakkal illessék az ellenzéket. Csinálják csak, ő maga kész lemondani a mentelmi jogáról – tette hozzá. A kormánytöbbségnek van elég voksa a parlamentben ahhoz, hogy felfüggessze Morawiecki mentelmi jogát, de a Politico szerint nem világos, hogy ilyen szavazásra egyáltalán sor fog-e kerülni. A portál megjegyzi: Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettesnek, akit tavaly fosztottak meg mentelmi jogától, Magyarországon politikai menedékjogot adtak.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 01. 15., hétfő 6:00
Riporter: Kárpáti János
