Orbán által inspirált politika jöhet Ausztriában
8/01/2025 06:32
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
– ha szabadságpárti vezetésű kormány jön létre. Nemzetközi lapszemle.
Miután Ausztriában a minap zátonyra futottak azok az igencsak hosszúra nyúlt koalíciós tárgyalások, amelyek révén a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon a relatíve legtöbb mandátumot szerző, szélsőjobboldali – migrációellenes, egyben Moszkva-barát - Szabadságpártot próbálták távol tartani a kormányrúdtól, a zöldpárti Alexander Van der Bellen köztársasági elnöknek nem maradt más választása, mint hogy Herbert Kicklt, a Szabadságpárt vezetőjét bízza meg a kormányképes többség létrehozásának a feladatával. Karl Nehammer eddigi kancellár, a mérsékelt jobboldali Néppárt politikusa korábban arról beszélt, hogy csak egy Kickl nélküli Szabadságpárttal lenne hajlandó összefogni. Ilyen párt azonban nem létezik, és minden alapot nélkülöző vágyálom, hogy a Szabadságpárt hajlandó lenne eldobni vezérét a kormányra kerülés érdekében. Nehammer ezek után – mint az a bécsi Der Standard blogjában olvasható – pénteken távozik a kancellári hivatalból, de hogy átmeneti jelleggel oda ki költözik be, egyelőre nem tudni. A Néppárt előtt mindenesetre megnyílik a lehetőség, hogy a Szabadságpárt mellett kisebbik koalíciós partnerként megőrizze kormányzati szerepét. Ha már nem sikerült élére állnia egy centrista koalíciónak, akkor választhatja a szélsőjobboldal melletti segédcsapat szerepét. Vállalja-e, és ha igen, ez milyen következményekkel jár majd? Erre a kérdésre keresi ma a választ mindenki Ausztriában, és sok mindenki Európában.
A Der Standard ismerteti Van der Bellen kikötéseit, miszerint csak olyan kormány alakulhat, amely tiszteletben tartja a jogállamot, a hatalommegosztást, az emberi és kisebbségi jogokat, illetve a média szabadságát és függetlenségét.
Az EurActiv brüsszeli portál viszont nem rejti véka alá borúlátását. Kommentárjának címe: Osztrák barbárok Európa kapujánál. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy Christian Stocker, aki beült a Néppárt elnöki posztjáról is lemondott Nehammer székébe, és aki korábban még a demokráciára nézve veszélyesnek nevezte Kicklt, most hangnemet váltott, arra hivatkozva, hogy „teljesen új helyzet állt elő”.
Egy másik brüsszeli portál, az EUObserver kommentárja szerint ha szabadságpárti vezetésű kormány jön létre, akkor az – idézem – nagyrészt a magyar Orbán Viktor által inspirált politikát valósíthatja meg. A fősodor pártjainak nem csupán egyedülálló lehetősége, hanem egyben alapvető kötelessége is lett volna, hogy megmutassák, képesek az együttműködésre – írja a szerző.
Ha már az EUObserver honlapján kalandozunk, akkor megemlítem a portál egy másik cikkét is, amely azt vizsgálja, mit hozhat 2025 az Unió és a Balkán viszonyában. És itt ne csak a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási folyamatára gondoljunk, hanem arra is, hogy – mint az áttekintésből kitűnik – Bulgáriának az idén be kell fejeznie az euró bevezetésének az előkészületeit. Ha Bulgária – az EU egyik legszegényebb országa - részévé válik az euróövezetnek, akkor az meggyőzhet más olyan tagállamokat is, például Romániát, amelyek még nem használják a közös fizető eszközt, hogy érdemes a következő években komolyabban készülniük a csatlakozásra. Az EUObserver fejtegetésében egy szó sem esik Magyarországról.
Maradjunk az évkezdeti várakozásoknál: a Deutsche Welle, a külföldre irányuló tájékoztatást végző német közszolgálati műsorszóró annak a veszélyeit ecseteli, hogy Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésekor az Európai Unió nem tud egységet mutatni, hanem éppenséggel itt áll „motor nélkül” – értve ez alatt azt, hogy a két legnagyobb tagországnak, Németországnak és Franciaországnak nincs szilárd kormánya, holott máskor – érthető módon - ezt a két vezető tagállamot tekintik az európai integráció motorjának. Annak az okai, hogy se Berlinben, de Párizsban nincs pillanatnyilag meggyőző kormánytöbbség, sokrétegűek, és köztük nem elhanyagolható a gazdaság szerepe, de nagyon eltérő módon. A Deutsche Welle megszólaltatja Carsten Brzeskit, az ING-Banknak az eurózóna ügyeiben illetékes főközgazdászát, aki szerint a német és a francia állami pénzügyek intézése teljesen ellentétes irányba tart: a franciák hatalmas adósságokat halmoztak fel, miközben a németek sajnálnak pénzt fordítani a gyengélkedő infrastruktúra fejlesztésére. Franciaországnak egy kicsit németebbé, Németországnak egy kicsit franciábbá kellene válnia – javasolja a bankszakember.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2025. 01. 08., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János
