Az osztogatás ára: megduplázza a bankadót a kormány, az ügyfelek is megérezhetik

Ezzel a kormány beismerte, nemhogy repülőrajt nincs, stagnál a gazdaság.  

"A stagnáló időszak önmagában is rontja a hiányt, hiszen ha a GDP nem nő, de a kiadások szinten maradnak, akkor a hiány a GDP-hez képest automatikusan nő" – magyarázta az elemző.

A szakértő szerint ilyenkor két út marad: a kiadások visszafogása vagy a bevételi oldal növelése, például adóemeléssel. A mostani döntés inkább az utóbbi irányba mutat.

Megduplázhatják a bankadót

A kormány tervei szerint a bankok által fizetett extra profitadó 185 milliárd forintról 370 milliárdra emelkedhet. Ez gyakorlatilag egy duplázást jelent, és a tervek szerint 2026 júliusától lépne életbe.

"A bankok profitorientált szervezetek, ha ilyen típusú terheket kapnak, akkor megpróbálják valamilyen módon visszaszedni az ügyfeleiktől, hogy a pénzüknél maradjanak" – fogalmazott Árgyelán.

Bár a meglévő hitelek és számlák kamatain, illetve díjain nem lehet tetszőlegesen emelni, az új szerződések és szolgáltatások áraiban megjelenhetnek a megnövekedett költségek.

Az elemző szerint ez leginkább az új számlacsomagoknál, piaci hiteleknél és kamatfelárakban érződhet majd. Árgyelán emlékeztetett arra, hogy a készpénzfelvétel havi két alkalommal 150 ezer forintig továbbra is ingyenes, és a bankok nem emelhetnek díjakat önkényesen. Ez azt jelenti, hogy a bankok nem háríthatják át automatikusan az összes adóemelést a meglévő ügyfelekre, de a rendszer jogi lehetőséget ad bizonyos költségek beépítésére és a tervezett fejlesztések biztosan elmaradnak, mivel meg fogják próbálni valahogy a profitjukat megtartani.

"A bankadó emelése nemcsak a profitot csökkenti, hanem a fejlesztési kedvet is. Hosszabb távon ez az egész magyar pénzügyi rendszer modernizációját is visszavetheti" – figyelmeztetett Árgyelán József.

A gazdasági lassulás árnyékában

A Bankmonitor elemzője szerint a mostani helyzet nemcsak fiskális, hanem bizalmi válságot is tükröz. A kormány az elmúlt hónapokban több területen is kénytelen volt zárolni költségvetési kiadásokat, miközben az infláció csökkenése ellenére nem indult be a növekedés.

"A magyar gazdaság stagnál, miközben a hiány nő. Ez jellemzően megszorításokhoz vagy adóemelésekhez vezet" – tette hozzá Árgyelán, aki szerint a bankadó mellett más ágazatokban is megjelenhetnek újabb különadók.

A szakértő szerint mindez visszafoghatja a beruházásokat és az innovációt a bankszektorban, ami lassíthatja a digitalizációt és a pénzügyi szolgáltatások fejlődését.

Az ING bank elemzőjét is megkérdeztük a Nagy Márton által elmondottakról. Virovácz Péter szerint a bankok nem tudják egy az egyben áthárítani az ügyfeleikre a bankadó megduplázását, de kisebb áremelésre, és bizonyos kedvezmények eltörlésére lehet számítani. Virovácz Péter beszélt arról is, hogy a piac aggodalommal reagált, a forint pedig gyengülni kezdett. Virovácz szerint ebben egyébként nincs nagy meglepetés, a magyar gazdaság évek óta stagnál, ezért a hiánycélt most hozzá igazították a valósághoz. Beszélt arról is, hogy az infláció még mindig túl magas. Virovácz Péter szerint azért sem beszélhetünk árstabilitásról, mert az árréstop, illetve a különböző szolgáltatókkal kötött kormányzati megállapodások miatt az infláció alacsonyabb a reálisnál; ezeket az intézkedéseket pedig előbb-utóbb ki kell majd vezetni. 

A VG cikke szerint a nemzetgazdasági miniszter a következőt vázolta: 

Ahhoz, hogy valóban 5 százalék alatt legyen a hiány, és ne haladja meg, két feltétel kell. Az egyik az általános tartalékok zárolása, a 190 milliárdot nem lehet elkölteni. A másik a bankadó megemelése, mert úgy látják, hogy a bankok jövedelmezősége nagyon magas, a tőkearányos megtérülés 18-19 százalékos, az adózás utáni eredmény 1500 milliárd fölött várható. Jelenleg 180 milliárdot várnak idén bankadóból, s az alábbi bontásban történne a bankadó emelése Nagy Márton javaslata szerint:

- a 20 milliárd forintot meg nem haladó rész 2025-ben 7 százalék volt, 2026-ban 8 százalék lett volna, ehelyett 10 százalék lesz a miniszter javaslata szerint

- a 20 milliárd forint feletti rész 18 százalék, jövőre 20 százalék lett volna, ez 30 százalékra emelkedik

- az állampapír-vásárlási lehetőség ezzel párhuzamosan 50 százalék lett volna jövőre is, ez azonban csökken 30 százalékra.

Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)