Kimaxolja a kormány a hiánycélt és emelné a bankok adóját
11/11/2025 09:06
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
"A politika szeretne segíteni is a gazdaságnak" – így fogalmazta meg Nagy Márton, hogy a beígért osztogatásokat adottságként kezelik, csakhogy így nem tartható az eddigi hiánycél. A tárcavezető szerint idén fél százalékos növekedéssel lehet csak számolni, és idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már 5 százalékos hiánycéllal számol idénre, sőt a jövő évre is – derült ki egy hétfői Nagy Márton tárcavezető tartotta háttérbeszélgetésen, amelyről a Telex számolt be.
A miniszter szerint be kell látni, hogy az idei gazdasági növekedés csak a 0,5 százalékot fogja elérni, ugyanakkor ebben a tekintetben optimistábbak a jövő évi becsléseik, 2026-ban gyorsuló, 3,1 százalékos GDP bővülést várnak.
Ahogy a Telex is emlékeztet, a 2025-ös költségvetés tavaly novemberi benyújtásakor még 3,7 százalékos növekedés mellett 3,7 százalékos hiánnyal számoltak, aztán a várakozások és előrejelzett adatok számos lépcsőben romlottak.
Nagy a háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, "a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak", az derült ki, hogy a minisztérium adottságnak tekinti a kormányzat olyan jóléti intézkedéseit, amelyeket sokan a választás előtti osztogatás kategóriájába sorolnak, így például a lakossági és vállalati adócsökkentéseket, a 3 százalékos Otthon Start lakáshitelt vagy a beígért 14. havi nyugdíjat, amelyből jövőre az "első felvonásban" egy heti részt fizetne ki a kormány.
"Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni" – idézte a lap a minisztert.
Ez a hiánycél egyébként a legmagasabb szint, amivél még el lehet kerülni, hogy túlzottdeficit-eljárás induljon Magyarországgal szemben, vagyis a kormány a lehető leginkább kifeszíti a kereteket már a tervekben.
Ugyanakkor még a megemelt hiánycél sem fedezi a beígért jóléti kiadásokat, így tovább emelik a bankok adóját.
Magasabb bevételt várnak, részben az általános tartalékok zárolásából (ez 192 milliárd forint), részben a bankadó olyan emeléséből, hogy a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint ténylegesen befolyó adó helyett ennek a duplája, 360 milliárd érkezzen be.
Bár a bankokat már eleve terhelik különadók, illetve ott van a kamatstop is, Nagy szerint még így is nagyon magas a jövedelmezőségük.