Az Óbudai Waterfront folytatásáról szerdán döntenek: 56 méter magas tornyok épülhetnek a Duna-parton

Civil kritikák a döntés előkészítéséről

Kalló Éva civil aktivista a Klubrádiónak több pontban fogalmazta meg kritikáját. A vita szerinte egyre kevésbé arról szól, hogy szükség van-e fejlesztésre, sokkal inkább arról, milyen mértékű beépítés indokolt, milyen feltételekkel, és kinek a rovására. Szerinte a Fővárosnak létezik progresszív településfejlesztési terve, ennek ellenére sorra jönnek létre élhetetlen városrészek, a beruházói érdekeket előtérbe helyezve.

Kalló Évát Vitézy Dávid Facebook-oldalára felkerült kritikai észrevételéről is kérdeztük: Mint mondta – és ezt vetette fel a hétfői Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülésén –, egy „Podmaniczky Mozgalom háttérbeszélgetéseként 150 lakásnyi engedmény született egy sci-fi villamos tervének ígéretének fejében a Flórián tértől északra, aminek megvalósítására nagyon hosszú távon nem látszik forrás”. Szerinte mindeközben valódi szakmai vita nem zajlott le, és még a saját BFVT-s szakvéleményeket sem vették figyelembe. Mint mondta, nem véletlen, hogy a kerületben a Városfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság sem szavazta meg a Waterfronttal kapcsolatos előterjesztést.

Vitézy Dávid, fővárosi képviselő és a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke, a Podmaniczky Mozgalom vezetője a hétfői ülésen erre úgy reagált: „Azt mondja, egy villamosvonallal korrumpáltak? Közcélú fejlesztéseket kell kérnie a hivatalnak, ez a dolgunk. Dicséretnek fogom fel a vádjait, akkor is, ha igaztalanok.”

Magasság és precedens

 

Waterfront II

 Fotó: Facebook

 

A civil kritikák mögött konkrét szakmai és szabályozási kifogások állnak. A területre vonatkozó jelenlegi kerületi szabályozás szerint a megengedett maximális épületmagasság 45 méter. A Budapest Főváros Városfejlesztési Tervező Kft. (BFVT) szakmai véleménye szerint a III. kerület területén nincs kijelölt hely 45 méternél magasabb épületek számára, és a budai Duna-part városképi érzékenysége miatt a beépítési magasság növelése nem javasolt.

Tálosné dr. Vass Katalin civil a Klubrádiónak ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a beruházó ennél jóval magasabb épületeket kíván megvalósítani, amihez szabályozási kivételre van szükség.

Ennek érdekében a Főváros a terület keleti oldalán külön szabályozással engedné meg a magasházak építését, akár 65 méteres magasságig. A kerületi bizottság legutóbbi ülésén a tervező ezt tovább pontosította: a várhatóan négy torony nemcsak a kerületi szabályozásban szereplő 51,6 méteres korlátot lépné túl, hanem akár további öt méterrel is magasabb lehetne, a Szentendrei út szintje fölé emelkedve. Ez már nem egyszerű finomhangolás, hanem városképi precedens, ami hosszú távon más beruházások előtt is megnyithatja az utat.

„Mintaprojekt”, amelytől a helyiek elszörnyednek

A Waterfront City I-et gyakran emlegetik mintaprojektként, Tálosné dr. Vass Katalin szerint azonban a helyben élők számára inkább elrettentő példaként szolgál.

A lakótömbök zsúfoltak, több lakás nem kap megfelelő napfényt, az épületek egymásra árnyékolnak. A Matróz utcai lakók közvetlenül tapasztalják, mit jelent, amikor utólag építenek eléjük többszintes lakótömböket. Ennek ellenére a fejlesztést „Budai Promenád” néven hirdetik, miközben az átjárás valójában tizenöt emeletes házak tövében vezet, valódi, összefüggő zöldterület nélkül. A kritikusok szerint ez sokkal inkább marketingelnevezés, mint élhető közterület. Jelenleg a Waterfront II. előkészítése zajlik.

Nemcsak lakók, kisvállalkozások is veszélyben

A beruházás hatása nem áll meg a lakófunkciónál. Schlekman Dániel zuglói aktivista a Klubrádiónak elmondta: beszélt a Harisnya gyártelepen működő stúdiós, próbatermes és koncerthelyszínek üzemeltetőivel, valamint számos más kisvállalkozással is. „Az ő kisvállalkozásuk és még vagy ötven egyéb kisvállalkozás – asztalosműhelyek, hangszerbolt, fitneszterem – sorsa is óriási veszélybe kerül, mert részben vagy egészben lebontanák azt az épületet, amelyben most működnek. Már most beszűkült a mozgásterük az építkezés előkészítése miatt.” Szerinte az ilyen, kisiparos vállalkozásokkal teli gyártelepek ma már ritka városi értéket képviselnek: egyre kevesebb van belőlük, mégis könnyen eltűnnek a nagyléptékű ingatlanfejlesztések útjában.

Zaj, forgalom és a „nulla hatás” állítása

A környék már most is jelentős zajterheléssel küzd, különösen a Szentendrei út mentén. Tálosné dr. Vass Katalin arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a meglévő lakók védelme eddig nem kapott hangsúlyt, az új beruházásnál már eleve zajvédő falak kialakításával számolnak.

A forgalmi hatásokról Dr. Kiss László polgármester a novemberi testületi ülésen azt mondta: a modellszámítások alapján a beruházás által generált napi plusz 1325 autónak „nulla hatása lesz” a környékre. Ezt sokan nehezen tartják összeegyeztethetőnek a jelenlegi forgalmi és zajhelyzettel, valamint a több ezer új lakás várható közlekedési igényével.

Egy beruházás, tizenkét év következmény

A projekt várhatóan tizenkét évig tartó folyamatos építkezéssel jár, miközben évtizedekre rögzíti Óbuda egyik kulcsfontosságú Duna-parti területének beépítési logikáját. A kérdés nem az, hogy legyen-e fejlesztés, hanem az, hogy milyen mértékű, milyen feltételekkel és milyen városi jövőkép mentén.

Tálosné dr. Vass Katalin szerint az Óbudai Waterfront folytatása valójában ugyanazt a túlzsúfolt, élhetetlen modellt viszi tovább, amelyet a Főváros szakbizottságai más esetekben már „embersilóként” bíráltak.